Tavaly szeptemberben egy, a Kreml által támogatott mozgalom hívására Moszkvában találkoztak olyan aktivisták, akik között a kelet-ukrajnai szakadárok is felbukkantak. Amint arról beszámoltunk, az egész dzsembori a nyugatellenes, hidegháborús politika egyik legfontosabb szereplőiről szólt. A moszkvai Ritz-Carlton egyik konferenciatermében Hawaii önjelölt királyán kívül ott volt Texas állam és Kalifornia függetlenségi mozgalmainak vezetője is, akik felhúzott szemöldökkel hallgatták az Amerika-ellenes felszólalásokat.
„Azért vagyunk itt, hogy beszélgessünk. Nem értünk egyet az összes csoporttal, amely itt van” – mesélte Nathan Smith, a Texasi Nacionalista Mozgalom vezetője. Hasonlóan gondolkodott Louis J. Marinelli, az Igen, Kalifornia függetlenségi kampány egyik vezetője. „Szeretnénk, ha kampányunk nagyobb figyelmet kapna. Nem kötöttünk egyezséget Oroszországgal vagy effélék” – szabadkozott a mozgalmár, akinek egyébként orosz felesége van és kiköltözött Jekatyerinburgba.
A kaliforniaiaknak kedvez, hogy Donald Trumpot amerikai elnökké választották. A talán legliberálisabb államban négymillió szavazattal kapott többet Hillary Clinton, a demokraták jelöltje. Trump kampánya során végig támogatásáról biztosította az Európai Uniót elhagyni készülő Nagy-Britanniát, a külföldi vezetők közül elsőként Theresa May brit miniszterelnököt fogadta. Trump ráadásul csupa olyan témában kampányolt és hozott meg elnöki rendeleteket – bevándorlási reform, Obamacare visszavágása, nők folytatólagos gyalázása –, amelyek a liberálisoknak szúrja a szemét.
Mindezek a Kalifornia függetlenségéért harcoló Igen, Kalifornia kezére játszottak, mely benyújtott egy népszavazási kezdeményezést még tavaly novemberben. Az állami kormányzat múlt hét csütörtökön rábólintott erre, így a mozgalom megkezdheti az aláírásgyűjtést. Száznyolcvan napjuk van, július 25-ig kell összegyűjteni összesen 585 407 aláírást, ez a regisztrált szavazók nyolc százaléka.
Ha mindez összejön, 2018 novemberében lehetne népszavazást tartani arról a kérdésről, hogy visszavonják-e a kaliforniai alkotmány bizonyos rendelkezéseit. Konkrétan azt, amely szerint az állam az Egyesült Államok része és amelynek törvényei fölött az amerikai alkotmány áll. Ezt követően egy további, 2019-es népszavazásra is szükség lenne ahhoz, hogy Kalifornia végleg elszakadjon az Egyesült Államoktól és különálló országként folytassa.
Arról egyelőre nincs szó, hogy a szövetségi kormányzat mit tenne, ha mindkét népszavazás sikerrel járna. Mindazonáltal nem is túl esélyes, hogy a világ hatodik legnagyobb gazdaságát veszni hagyja az Amerikai Egyesült Államok. Szakértők szerint az így is gyenge lábakon álló, eladósodott állam egyedül nem tudna talpon maradni. Ennek ellenére a közvélemény egyre inkább a calexit pártjára áll.
A lakosság 32 százaléka pártolja az elszakadást a Reuters/Ipsos december 6-a és január 19-e között végrehajtott közvélemény-kutatása szerint. A mostani eredmény több, mint amit a skót függetlenségi népszavazás idején, 2014-ben mértek (20 százalék volt akkor). A meglehetősen nagy, öt százalékos hibahatárral dolgozó felmérés szerint a demokrata szavazók nagyobb arányban támogatják a kilépést.
„Annyira nagy az ellenszenv Donald Trumppal szemben, hogy sok állampolgár szerint okosabb lenne távozni, mint harcolni”
– jelentette ki a Reutersnek Steve Maviglio demokrata politikai tanácsadó, aki tavaly egy népszavazási politikai kampányt is vezetett. Az ellen harcolt, hogy sikeres legyen egy népszavazási kezdeményezés arról, hogy Kalifornia hat részre szakadjon. Szerinte egyébként Kalifornia már nemzetállam harminckilenc millió lakosával, de az elszakadásra nem lát sok esélyt, annak politikai, jogi és akár gazdasági nehézségei miatt. A szakértő rámutatott: amiatt sodródott Amerika polgárháborúba, mert Dél el akart szakadni.
Mindenesetre az Igen, Kalifornia mozgalom népszerűségét jelzi, hogy az elnökválasztás előtt a levelezőlistájukra feliratkozottak száma 2500-ról több mint 115 ezerre ugrott – mesélte a már említett Marinelli. A mozgalom aktivistái Trump-ellenes tüntetéseken lengetik a zászlóikat és állítják: ha Trump folytatja azon lépéseit, amelyek ellenkeznek Kalifornia liberális alapelveivel, erősödni fog a kilépés iránti vágy.
Olyanra még nem volt példa, hogy egy terület elszakadjon az Egyesült Államoktól, de olyanra már igen, hogy az USA-n belül kettéváljon egy állam. Igaz, ez sem most volt: utoljára 1863-ban történt efféle, Virginiától szakadt el Nyugat-Virginia. Ám azóta is sokan próbálkoztak saját államot létrehozni, így például felmerült, hogy Kalifornia és Oregon között Jefferson állam néven alakuljon új közigazgatási terület. A második világháborúban a nyugati parti újságokban gyakran hasonló súllyal számoltak be erről és a náci Németország viselt dolgairól.
Persze végül nem jártak sikerrel, ahogy Észak-Colorado, a Delmarva-félsziget, Franklin állam, Deseret Mormon állam és Transylvania állam (Erdély angol neve!) sem jött létre soha. Egyébként egy államból való kiszakadáshoz szükséges az adott állami törvényhozás jóváhagyása, emellett egy új állam létrehozását a szövetségi kormányzatnál kellene kérvényezni, a kongresszus és a szenátus jóváhagyása is szükséges – de az elnöké nem.
###HIRDETES2###
