Görögország újabb kikötőjét kénytelen privatizálni

Pireusz után Szaloniki kikötője is eladósorba került, francia-német-orosz-görög konzorciumé lehet.

Eladják a szaloniki kikötő többségi, 67 százalékos tulajdonrészét. A többségi tulajdonhányadra március 24-éig lehet árajánlatot tenni, az érdeklődők között van egy francia-német-orosz-görög konzorcium a Kathimerini görög napilap pénteki értesülése szerint.

A lap azt írja, hogy a konzorciumban a német Deutsche Invest Equity Partners (DIEP), az orosz-görög Ivan Szavvidi üzletember befektetési csoportja, a francia CMA CGM, valamint annak leánycége, a Terminal Link van jelen. Ám a dél-európai térség egyik legfontosabb kereskedelmi csomópontjának többségi részesedéséért nemcsak ez a konzorcium, hanem egy dubaji, valamint egy japán cég is versenybe szállhat – írja a lap. A privatizációs kiírás egyik feltétele, hogy a vevőnek 180 millió eurót kell fordítania a kikötő fejlesztésére 2021-ig.

Még 2015 nyarán jelentette be a görög állami vagyonkezelő, hogy magánosítják az ország két legnagyobb kikötőjét – Szalonikiben és Pireuszban –, az állami vasúti személyszállító vállalatot, valamint egy szerelvényjavítót. Ez volt a feltétele annak, hogy Görögország megkaphassa azt a három évre szóló újabb pénzügyi segélycsomagot, amely megmentette az országot a csődtől. Athén előbb 6,4 milliárd, majd 50 milliárd eurónyi privatizációs bevétel 2015 és 2017 közötti felmutatását vállalta, de belpolitikai és más okok miatt sokat késett, és végül csak 4 milliárd eurót tudott összekalapozni.

Mindkét kikötő privatizációja csúszott, a pireuszi többségi részesedését végül tavaly júliusban szerezte meg egy kínai szállítmányozási vállalat, a Cosco. A település elhelyezkedése miatt a kikötő fontos belépési pontja az Európába érkező kínai befektetéseknek és árucikkeknek.

A szaloniki kikötő többségi tulajdonrészével kapcsolatban 2015 őszén arról szóltak a hírek, hogy 2016 februárjában-márciusában lehet majd ajánlatokat tenni. Azaz egyéves csúszásban vannak a görögök.

A mostani magánosítás eredményeként Görögország kereskedelmi szerepe jelentősen csökken. Emellett a Mediterráneum keleti felében komoly befolyásra tesz szert Kína és a szaloniki tulajdonrész valamely vevője, felborítva a térség eddigi kereskedelmi állásait.