Görögország újabb kikötőjét kénytelen privatizálni

Pireusz után Szaloniki kikötője is eladósorba került, francia-német-orosz-görög konzorciumé lehet.

Földi Bence
2017. 03. 03. 16:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eladják a szaloniki kikötő többségi, 67 százalékos tulajdonrészét. A többségi tulajdonhányadra március 24-éig lehet árajánlatot tenni, az érdeklődők között van egy francia-német-orosz-görög konzorcium a Kathimerini görög napilap pénteki értesülése szerint.

A lap azt írja, hogy a konzorciumban a német Deutsche Invest Equity Partners (DIEP), az orosz-görög Ivan Szavvidi üzletember befektetési csoportja, a francia CMA CGM, valamint annak leánycége, a Terminal Link van jelen. Ám a dél-európai térség egyik legfontosabb kereskedelmi csomópontjának többségi részesedéséért nemcsak ez a konzorcium, hanem egy dubaji, valamint egy japán cég is versenybe szállhat – írja a lap. A privatizációs kiírás egyik feltétele, hogy a vevőnek 180 millió eurót kell fordítania a kikötő fejlesztésére 2021-ig.

Még 2015 nyarán jelentette be a görög állami vagyonkezelő, hogy magánosítják az ország két legnagyobb kikötőjét – Szalonikiben és Pireuszban –, az állami vasúti személyszállító vállalatot, valamint egy szerelvényjavítót. Ez volt a feltétele annak, hogy Görögország megkaphassa azt a három évre szóló újabb pénzügyi segélycsomagot, amely megmentette az országot a csődtől. Athén előbb 6,4 milliárd, majd 50 milliárd eurónyi privatizációs bevétel 2015 és 2017 közötti felmutatását vállalta, de belpolitikai és más okok miatt sokat késett, és végül csak 4 milliárd eurót tudott összekalapozni.

Mindkét kikötő privatizációja csúszott, a pireuszi többségi részesedését végül tavaly júliusban szerezte meg egy kínai szállítmányozási vállalat, a Cosco. A település elhelyezkedése miatt a kikötő fontos belépési pontja az Európába érkező kínai befektetéseknek és árucikkeknek.

A szaloniki kikötő többségi tulajdonrészével kapcsolatban 2015 őszén arról szóltak a hírek, hogy 2016 februárjában-márciusában lehet majd ajánlatokat tenni. Azaz egyéves csúszásban vannak a görögök.

A mostani magánosítás eredményeként Görögország kereskedelmi szerepe jelentősen csökken. Emellett a Mediterráneum keleti felében komoly befolyásra tesz szert Kína és a szaloniki tulajdonrész valamely vevője, felborítva a térség eddigi kereskedelmi állásait.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.