A 3800 milliárd dolláros költségvetéssel épülő Dakota Hozzáférés 1900 kilométer hosszú, és a palaolajban gazdag Észak-Dakotából Dél-Dakotán és Iowán keresztül szállítja majd a nyersolajat Illinois államba. A sziúk az 1851-ben és 1888-ban a szövetségi kormánnyal kötött megállapodásra hivatkoznak, amelynek értelmében a terület az ő tulajdonuk, és a mindenkori szövetségi kormányoknak kötelezően figyelembe kell venniük az őslakosok érdekeit is.
A Keystone XL olajvezeték a kanadai Albertából vinné a nyersolajat Nebraskáig, s ott rácsatlakozna egy már meglévő vezetékre, amely Oklahomán keresztül fut le Texasig. Az olajvezeték építéséről 2010-ben állapodott meg az amerikai és a kanadai kormány, ám Barack Obama akkori elnök – arra hivatkozva, hogy a vezeték építése nem teremtene hosszú távra munkahelyeket, és nem csökkentené az olajárat – nem adta meg az engedélyt az építkezés megindításához. Donald Trump egyik első elnöki döntése volt a Keystone XL építésének engedélyezése.
