Az eddigi bizonyítékok igazolják a korábbi gyanút, miszerint magányos elkövetőként, egyedül cselekedett a szerdán Londonban négy emberrel végző terrorista, Khalid Masood. A hatóságok hozzátették, „előfordulhat, hogy soha nem derül rá fény, miért tette ezt”. Az Iszlám Állam ugyan a támadás másnapján magára vállalta a felelősséget a merényletért, ám az eddig feltárt nyomokból úgy tűnik, ez inkább „ihletet” jelenthetett, mint konkrét kapcsolatot. A szakemberek megvizsgálták a terrorista telefonját is, amiből szintén az derült ki, hogy az 52 éves férfi még a merénylet előtt néhány perccel is használt üzenetküldő szolgáltatást, azonban nem ezen keresztül kapta az utasításokat.
Beszédes az is, hogy például a berlini merénylet után az Iszlám Állam olyan videót töltött fel az internetre, amin a tettes, az Olaszországban agyonlőtt Anis Amri hűségesküt tesz, ezúttal azonban ez is elmaradt. A hatóságok feltételezik, hogy a terrorszervezet csak azután jelentkezett be, miután tudomást szereztek az újabb merényletről.
Nem tártak fel tettestársakat a kihallgatások sem. A csütörtök óta őrizetbe vett 11 ember közül kilencet már szabadon is engedtek, csupán egy birminghami (innen bérelték a gyilkos gépjárművet) férfi maradt a rácsok mögött, továbbá egy nőt – valószínűleg a támadó élettársát – csak óvadék ellenében engedtek ki, ellenük még vizsgálat folyik. Az ugyan egyértelmű, hogy Masood jól megtervezte a támadást – az időpont, a helyszín, a módszer is erre utal –, másrészt nem úgy tűnik, mint aki a halálra készült. Annak a hotelnek az alkalmazottai, akiknél az utolsó éjszakán megszállt, „rendes tagként”, nyugodt és problémamentes vendégként írták le, akivel kedélyesen elbeszélgettek a családjáról, és aki még alkudni is próbált a szoba árából (ellenben az öngyilkos merénylők földi javaiktól általában megválnak).
Egyelőre csak keresik a választ arra is, hogyan radikalizálódhatott a Nagy-Britanniában, eredetileg Adrian Arajo néven született elkövető. Szaúd-Arábia londoni nagykövetségének tájékoztatása szerint a férfi három alkalommal járt a közel-keleti iszlám országban, először mint angol tanár 2005-től egy évig, majd 2008–2009-ig, végül egy rövidebb, néhány napos látogatást tett 2015 márciusában. Ezen időszakok alatt nem került a szaúdi rendőrség látókörében. Figyelték viszont a brit hatóságok, azonban úgy ítélték meg, nem valószínű, hogy szélsőséges lenne. Stimmelt ugyan az erőszakos háttér – Masood harmincas éveiben egy kocsmában késsel megvágta egy férfi arcát, és más bűncselekmények is voltak lajstromján –, másrészt viszont 52 évesen már nem illett rá a „bűnözőből lett dzsihadista” profilja.
