További hat hónapig még fenntarthatná Ausztria, Dánia, Németország, Svédország és Norvégia az ideiglenesen visszaállított belső határellenőrzést, ezután azonban vissza kellene térni a schengeni rendszer rendes működéséhez az Európai Bizottság keddi javaslata értelmében.
A helyzet összességében stabilizálódni látszik, de még mindig jelentős számú menedékkérő tartózkodik Görögországban, az érintett uniós tagállamok – valamint a nem EU-, csak Schengen-tag Norvégia – ezért „elővigyázatosságból” utoljára még meghosszabbíthatnák belső határaik 2015-ben visszaállított ellenőrzését, idézi a brüsszeli testület bejelentését az MTI.
A bizottság felszólított arra, hogy az átmeneti időszakban végzett ellenőrzések „célzottak és korlátozottak” legyenek, csak végső lehetőségként kerítsenek rájuk sort. Továbbá sürgette a tagállamokat: vezessenek be „alternatív intézkedéseket”, hogy a belső határok ellenőrzése nélkül is fenn lehessen tartani az eddigi biztonsági szintet. Ezek között a határtérségben végzett arányos rendőrségi ellenőrzéseket és a nemzetközi együttműködés erősítését említették.
„Közös erőfeszítéseinknek köszönhetően a külső határok erősebbek és biztonságosabbak. A közös munka révén lehetőség van a biztonság és a mozgásszabadság egyidejű megteremtésére. Ez azt jelenti, hogy hat hónap múlva visszatérünk a schengeni rendszer rendes, belső határellenőrzések nélküli működéséhez” – közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. A javaslatot ugyanakkor még el kell fogadnia az uniós tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is.
A schengeni övezeten belül több tagállam is ideiglenes ellenőrzést vezetett be a határain, tekintettel a migrációs válságra. A szabad mozgást biztosító schengeni megállapodás értelmében erre csak két évig van lehetőség a közrend vagy a biztonság komoly fenyegetettsége esetén.
Bár az EU és Törökország közötti migrációs egyezmény nyomán jelentősen visszaesett az Európába érkezők száma, Görögországban menedékkérők tízezrei rekedtek – az ideiglenes határellenőrzések eltörlése pedig a bevándorlók úgynevezett másodlagos mozgásának fokozódásához vezethet a szakértők szerint.
Ugyancsak kedden az Európai Bizottság azt is bejelentette, hogy az Európai Unió nem fogja felfüggeszteni az amerikai és a kanadai állampolgárok vízummentességét az uniós parlament azon állásfoglalása dacára sem, amelynek értelmében így kellene nyomást gyakorolni Washingtonra az EU tagállamaival szembeni vízumkényszer eltörlése érdekében.
Mint közölték, úgy vélik, az utóbbi évben tapasztalt előrehaladás tükrében a lépés jelen pillanatban nem lenne célravezető, mi több, ellenkező hatású lenne.
„A célunk továbbra is az, hogy teljes vízumviszonosságot érjünk el Kanadával és az Egyesült Államokkal. Türelmes diplomáciánk az utóbbi időben már kézzelfogható eredményeket hozott Kanadával, és erre törekszünk az Egyesült Államokkal is. A helyes út a stratégiai partnereinkkel folytatott párbeszéd, sínen vagyunk” – vélekedett Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság uniós állampolgárságért is felelős biztosa.
Az Egyesült Államok a huszonnyolc uniós tagállam közül Bulgária, Ciprus, Horvátország, Lengyelország és Románia, Kanada pedig Bulgária és Románia állampolgárait sújtja még mindig vízumkötelezettséggel.
Az amerikai törvények szerint azok az országok kerülhetnek a lehetséges vízummentesség listájára, amelyekkel szemben 3 százalék alatt marad a beutazási kérelmek visszautasításának aránya. Ez az öt érintett ország közül Bulgáriában volt tavaly a legmagasabb 17,3 százalékkal, de még a legkedvezőbb helyzetben lévő Ciprus esetében is 3,5 százalék volt.
