Miközben rég tapasztalt feszültségeket okoznak a szélsőséges ideológiák Németországban, a kormány tízpontos „programmal” próbálja közös alapra helyezni a széthúzó társadalmi csoportokat. Thomas de Maiziere belügyminiszter Bildben bemutatott listája egyfajta kulturális alapvetés, iránymutatás (németül Leitkulturnak nevezik). Szerepel benne például, hogy Németországban a tanulás érték, hogy a németek – utalva a burka részleges betiltására – nem fedik el az arcukat, hogy az országot a kereszténység formálta, és a Nyugat része, de még azt is megemlítik, hogy a kézrázás hagyományos üdvözlési forma.
Bár a módszer nem éppen megszokott, az biztos, hogy Németországnak szüksége van valamiféle társadalmi összetartó erőre. Rengeteg például a politikai indíttatásból elkövetett bűncselekmény, jöjjön az a szélsőbaloldalról vagy a szélsőjobboldalról, a radikális iszlám pedig szintén minden korábbinál nagyobb gondokat okoz. Miközben már a belügyminisztérium is elismeri, hogy a németországi mecseteket fenntartó szervezetek gyakorlatilag negyedének van valamilyen kapcsolata szélsőségesekkel, Angela Merkel kancellár néhány hónapja az iszlamista terrort az országra leselkedő legnagyobb veszélynek nevezte.
Persze nemcsak a vallási fanatikusok okoznak komoly gondokat. Április végi összesítés alapján 2016-ban 41 500 bűncselekményt követtek el politikai indíttatásból, ebből 4300 volt erőszakos. A súlyos helyzetet elemzők szerint a menekültválsággal felszínre törő feszültségek váltották ki, elég csak arra gondolni, hogy tavaly nagyjából ezer alkalommal támadtak meg menekülttáborokat.
Hajmeresztő bűnügyi esetek is akadnak, nemrégiben ugyanis kiderült: egy, a radikális jobboldallal kapcsolatban álló német katona úgy próbált merényletet elkövetni Németországban, hogy közben menekültként regisztráltatta magát, kettős életet élt, a támadást pedig a bevándorlókra hárította volna. Éppen ennek az ügynek a kapcsán került előtérbe az a probléma, hogy a német hadseregbe, a Bundeswehrbe nem csak szélsőjobboldaliak, de radikális baloldaliak és iszlamisták is beszivároghattak.
A társadalmi feszültségekkel küzdő Németországnak kétségkívül tennie kell valamit, az igényt jól jelzi, hogy bár az utóbbi időben veszített népszerűségéből, jelenleg is igen nagy erőt képvisel a menekültellenes Alternatíva Németországnak. A szélsőbaloldali pártok azonban nem voltak elragadtatva de Maiziere akciójától. Jürgen Trittin zöldpárti politikus olcsó propagandának nevezte, úgy véli ugyanis, ezzel csak a CDU-tól jobbra álló szavazókat akarták megnyerni. Katja Kipping, a Baloldal (Die Linke) politikusa pedig úgy látja, az egész ügy csak eltereli a figyelmet az igazán fontos dolgokról, mint például a szegénység felszámolása. Más, rosszmájú kritikusok úgy gondolják, a belügyminiszter német szokásként megemlíthette volna a szandál-zokni kombinációt, vagy az üdülőövezetek tengerparti ágyainak törölközővel történő hajnali lefoglalását.
