Manchester: senki sem számított merényletre

A legmagasabb szintre emelték a terrorellenes készültségi szintet. Az elkövető, Salman Abedi, líbiai menekült család brit földön született gyermeke.

Alig több mint két hónapon belül a második komoly merénylet rázta meg az Egyesült Királyságot, ahol korábban évekig sikeresen vették fel a küzdelmet a hatóságok a nemzetközi terrorizmussal. A márciusi londoni és a mostani, hétfő esti manchesteri merénylet viszont – csakúgy mint a szakértők borúlátó nyilatkozatai – azt jelezhetik, hogy immár a szigetországban sem zár hermetikusan a terrorellenes védelem. Hétfő este Európa legnagyobb fedett koncerthelyszíne, a 21 ezer férőhelyes Manchester Aréna kijáratánál robbantottak, ahol Ariana Grande koncertje után a vendégek éppen távozóban voltak. A legutóbbi beszámolók szerint a támadás 22 halálos áldozatot követelt, 59-en pedig megsérültek. Úgy tudni, magyarok nincsenek köztük. A közönség tagjai, így az áldozatok is főleg tizenéves lányok, közülük elsőként a 18 éves Georgina Callandert nevezték meg. De egy nyolcéves kislány, Saffie Rose Roussos is életét vesztette. A harmadik megnevezett áldozat, John Atkinson 28 éves volt.

A manchesteri merényletet az Iszlám Állam vállalta magára, a terrorszervezet hírügynöksége, az Amak szerint bosszút akartak állni a muszlim földön elkövetett támadásokért. Biztonsági forrásokra hivatkozva kedd este Salman Abediként azonosították az öngyilkos elkövetőt. Ian Hopkins, a manchesteri rendőrség vezetője a BBC beszámolója szerint kiemelte, elsődleges feladat most az, hogy kiderítsék, hálózat tagjaként vagy magányos farkasként dolgozott-e a férfi.

Theresa May miniszterelnök kedd éjjel bejelentette, hogy a legmagasabb, kritikus szintre emelték Nagy-Britanniában a terrorellenes készültségi szintet. A döntést azzal indokolta, hogy a merénylet elkövetője mögött az elhárító szolgálatok megítélése szerint egy olyan csoport állhatott, amely akár további támadásokat is tervezhet. Az intézkedés lehetővé teszi egyebek mellett, hogy a kiemelt védettségű helyszíneken járőröző rendőri egységeket katonai alakulatokkal egészítsék ki.

Nagy-Britanniában eddig a második legmagasabb terrorkészültségi fokozat volt érvényben, amely a hivatalos meghatározás alapján súlyos terrorfenyegetettséget jelent, és azt tükrözi, hogy nagy valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre brit területen. 

A 22 éves, líbiai származású brit állampolgár szülei a Telegraph értesülései szerint Moammer Kadhafi rezsimje elől menekültek korábban az Egyesült Királyságba. A Telegraph azt írja, Salman Abedi 1994-ben már Manchesterben született,

s négygyermekes családban itt nőtt fel. Édesanyja, Samia Tabbal 50 éves, az apa, Ramadan Abedi biztonsági őr. Miután a család elmenekült Líbiából, Londonba ment, s onnan költöztek Manchesterbe. Az utóbbi 10 évben a város déli részén, Fallowfieldben éltek. Meg nem erősített információk szerint a két idősebb fiút – köztük a merénylőt – kivéve a család többi tagja nemrégiben Líbiába utazott.

Az Iszlám Állam szinte minden támadást magára vállal, de az amerikai hírszerzésnek egyelőre nincs bizonyítéka arra, hogy valóban kapcsolat lett volna a terrorszervezet és a hétfői manchesteri robbantás között – ezt Dan Coats amerikai nemzeti hírszerzési igazgató mondta egy kongresszusi meghallgatáson Washingtonban. 

Coats szerint a történtek arra hívják fel a figyelmet, hogy továbbra is súlyos a terrorveszély. Az amerikai hírszerzés vezetője a szenátus fegyveres erők bizottsága előtt arról beszélt, hogy nemrég járt Londonban, s brit kollégái legnagyobb aggodalma éppen az volt, hogy a közel-keleti szélsőségesek által ihletett vagy hazai terrorizmust sokkal nehezebb előre észlelni és megakadályozni.

Napközben egyébként őrizetbe vettek egy 23 éves férfit is, de erről az ügyről részleteket nem közöltek. A merénylő a beszámolók szerint a koncerthelyszín előcsarnokában robbantotta fel magát. A robbanás hangjára százak estek pánikba és kezdtek menekülésbe. A mentők szerint a sérüléseket főként a szanaszét szóródó repeszek okozták.

A manchesteri robbantás után világszerte szigorítják a kulturális és tömegrendezvények biztonsági intézkedéseit, de az AFP francia és a Reuters brit hírügynökségek által megkérdezett szakértők szerint az intézkedések nem fogják megállítani a mindenre elszánt merénylőket. 

A hongkongi Asia World Expo, ahol a hétfő este Manchesterben koncertet adó Ariana Grande amerikai popénekesnő a tervek szerint szeptemberben fellép, szintén javít a biztonságon. A Manchester Aréna honlapján egyébként azt állította, a robbanás a koncerttermen kívül, nyilvános helyen történt, amikor a nézők távoztak. Az egyik néző, Chris Pawley a Fox News amerikai televíziónak nyilatkozva azonban kifogásolta a biztonsági intézkedéseket: szerinte más koncertektől eltérően, ahol néha megmotozzák a nézőket vagy kirakatják velük, ami a zsebükben van, itt semmilyen hasonló ellenőrzés nem történt. Hasonlóan nyilatkozott az Indexnek egy manchesteri magyar, aki szerint az arénában általában nagyvonalúan kezelték az ellenőrzést – nincs fémdetektoros beléptető vizsgálat, és bár gyakran jár ide koncertekre, eddig egyszer sem motozták át őt vagy társaságát a biztonságiak.

A sportrendezvények szervezői is fokozott figyelmet fordítanak a biztonságra. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szerint „nem kell ahhoz speciális hírszerzés”, hogy feltételezzék: a szerdai stockholmi Manchester United–Ajax Amsterdam Európa-liga-döntő is támadások célpontja lehet. 

A Manchester United labdarúgócsapata délután közleményt adott ki. Azt írták, megdöbbentették őket a szörnyű események. Imádkoznak az áldozatokért és a sérültekért, beleértve partneriskoláik gyermekeit is, aki közül sokan vettek részt a koncerten. A klub készen áll rá, hogy minden segítséget megadjon a rendőrségnek és a segélyszolgálatoknak a kihívásokkal teli időszakban. A csapat honlapján arra is felhívják a figyelmet, hogy a város több pontján lehet vért adni. 

A stockholmi Európa-liga-döntő kezdete előtt a tervek szerint egyperces néma csendet tartanak, az angol csapatat játékosai pedig fekete karszalagokat viselnek majd. Az UEFA nyilatkozatában kijelentette, a megnyitóünnepség visszafogott lesz, így például a svéd művész, Axwell Ingrosso előadása is elmarad. A híres brit zenekar, a Take That pedig nemcsak a liverpooli, hanem a csütörtöki, pénteki és szombati manchesteri koncertjeit is lemondta – írja a BBC.

A manchesteri események miatt

a Magyar Telekom és a Vodafone minden, Nagy-Britanniában roamingoló ügyfele bruttó legfeljebb 10 ezer forint jóváírást kap meghatározott időszakra, a Telenor pedig egyedi elbírálás alapján alkalmaz jóváírást

– közölték a távközlési szolgáltatók az MTI-vel.

A márciusi londoni és a hétfői manchesteri támadás viszonylag békés periódusnak vetett véget; évekig úgy tűnt, a brit terrorellenes erőfeszítések jóval sikeresebbek, mint amit a kontinentális Európa veszélyeztetettebb országaiban látunk. A hatóságok bevallása szerint Lee Rigby katonatiszt 2013-as, brutális kelet-londoni meggyilkolása és az idei év eleje között 13 terrorcselekményt hiúsítottak meg, és egy időben nagyjából 500 belbiztonsági vizsgálat folyik.

Egy tavalyi, az 1998 és 2015 közti időszakot vizsgáló, átfogó jelentés szerint 2011 és 2014 között tetőzött az iszlamista jellegű bűncselekmények száma. Még a 2005–2007-es periódus is elmaradt ettől, pedig mind a londoni, mind a glasgow-i terrortámadás erre az időszakra esett. A jelentés egyébként jól rávilágít arra, hogy az elkövetők többsége „belső ellenség”, 72 százalékuk brit állampolgár. Idén februárban mellesleg Max Hill, a brit terrorellenes törvények független vizsgálója arról beszélt, hogy az Egyesült Királyság most olyan súlyú és kiterjedésű terrorfenyegetettséggel néz szembe, amilyenre legutoljára a hetvenes években, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) „fénykorában” volt példa.

A szigetország szerveinek viszonylagos hatékonysága, vagyis az, hogy a komolyabb támadásokat évekig ki tudták védeni, egy idei Economist-elemzés szerint többek közt azon múlt, hogy a brit biztonsági szolgálatok jobban állnak anyagiak terén kontinentális kollégáiknál, és elektronikus megfigyelési rendszereik is fejlettebbek, a különféle szolgálatok közötti együttműködés pedig erősebb. Emellett

Európa egyik legszigorúbb fegyverviselési törvénye is éppen az Egyesült Királyságban van, egyebek mellett a feketepiacot is nagyobb kontroll alatt tartják, mint például Belgiumban.

Ráadásul nem tagjai a schengeni övezetnek, vagyis nem alakulhat ki náluk olyan ellenőrzés nélküli kaotikus bevándorlóhullám, mint amilyen 2015-ben Kelet-Közép-Európán vonult végig, hogy aztán Németországban álljon meg. Tudható, hogy a németeknél máig biztonsági gondot jelent, hogy sokan ellenőrizetlenül tudtak belépni az országba.

Habár egyes becslések szerint az Iszlám Állam a 2005-ös londoni robbantássorozatot megszervező Al-Kaidát azóta mind kiterjedtségében, mind agresszivitásában megelőzte, a terrorkalifátus nem tudott hatékony hálózatot kiépíteni a szigetországban, még csak közelébe sem jutott a Belgiumban vagy Franciaországban elért sikereinek. Lapzártánkig nem derült ugyan ki, hogy a hétfő esti merénylet központilag szervezett akció volt-e vagy a tettes külső koordinálás nélkül hajtotta végre a támadást, a házilag gyártott robbanószerkezet arra enged következtetni, hogy az akció kevésbé volt összehangolt, mint például a 2015. novemberi párizsi merénylet.

A mostani támadás azért is különleges, mert az előzőekkel ellentétben nem a fővárosban, hanem egy északi nagyvárosban követték el. Mindez azonban nem jelenti, hogy Manchesterben félvállról lehetett volna venni a radikális iszlámot – valószínűleg nem is volt ez így –, pár évvel ezelőtt például elítéltek egy radikális muszlim bandát, amelynek tagjai egy helyi piac egyik standján propagandakönyveket, CD-ket és DVD-ket forgalmaztak a célból, hogy a helyi muszlim fiatalokat a dzsihadizmus útjára csábítsák. Márpedig sok fiatal a befolyásuk alá kerülhetett, már csak a nagy számok törvénye alapján is: a 2011-es legutóbbi nagy brit népszámlálás szerint az 530 ezres Manchester lakosságának 15,8 százaléka muszlim, ez az arány egyébként magasabb, mint London esetében.

– Összetörtem. Rettenetesen sajnálom, teljes szívemből. Nincsenek rá szavaim – ezzel a néhány mondattal reagált a Twitter közösségi oldalon a koncertjén történtekre Ariana Grande. A fiatal, mindössze 23 éves, olasz gyökerű amerikai énekesnő gyermekszínészként kezdte karrierjét. Színpadon és sorozatokban is játszott, az elmúlt években azonban a színészetet szinte teljesen hátrahagyva komoly, nemzetközi hírnevet teremtett magának a popszakmában. A különböző közösségi oldalakon világszerte 50 millió követője van. Vokális képességeit többen az ötoktávos hangterjedelmű Mariah Carey-éhez hasonlítják, vagány, egyben „kis aranyos” megjelenésének köszönhetően rajongói elsősorban kamaszok, közülük is főként fiatal lányok. Grande karrierjében az áttörést a svéd származású producerrel, Max Martinnal való együttműködés hozta. Ő szerezte korábban egyebek mellett a szintén amerikai énekesnő, Britney Spears 1998-as slágerét, a Baby One More Time-ot. Grande tavaly megjelent harmadik albuma (Veszélyes nő) az Egyesült Királyságban az eladási listák élén végezte. A Manchesterben történtek után az énekesnő felfüggesztette világ körüli turnéját. (MN)

A már említett tavalyi felmérés eredménye azonban nem azt mutatja, hogy Manchester a dzsihadizmus fellegvára lenne. Az egész Egyesült Királyságot tekintve a legtöbb iszlamista indíttatású bűncselekmény elkövetőinek csaknem fele, 43 százaléka londoni lakos, a főváros után West Midlands következik 18 százalékkal (ennek négyötöde Birmingham városához kötődik), és csak a harmadik helyen találjuk a Manchestert is magában foglaló Északnyugat-Angliát.

Éppen ezért tűnik valószínűnek, hogy

helyben senki sem számított hétfő este merényletre. A városban eddig is csak elvétve lehetett katonákat látni. Még a népszerű szórakozóhelyeken is csak minimális volt az átvizsgálás,

és akkor is inkább csak arra voltak kíváncsiak, be akar-e vinni valaki alkoholt. Sőt, még a futballmeccseken sem volt túl szigorú az ellenőrzés – mondta el lapunk manchesteri külső munkatársa, Gergely Károly. – Az emberek bíztak a titkosszolgálatok munkájában. Úgy érezték, hogy mivel Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek, ha valahol, hát itt tényleg pontosan tudják, ki tartózkodik az országban – tette hozzá. Gergely Károly egyébként azt mesélte, reggel ugyan még le voltak sújtva a helyiek, délutánra azonban a város nagy részében többé-kevésbé visszatért minden a rendes kerékvágásba. – A legnagyobb veszély, hogy egy idő után az ember már meg sem rendül ezeken a dolgokon, a merényletek mindennapossá válnak – figyelmeztetett munkatársunk.

Igaz, arra is felhívta a figyelmet, hogy Manchesterben, ahol egyébként is magas a bevándorlók aránya, nem mutogatnak egymásra, hanem óriási összefogás kezdődött a bajba jutottak megsegítésére.

A támadás hírére együttérzését fejezte ki többek között a brit királynő, Donald Trump, Vlagyimir Putyin, Angela Merkel és a világ számos más vezetője is. Qari Asim, Leeds város muszlim közösségének imámja kedden is elítélte a manchesteri merényletet: mint mondta, gondolataikba és imáikba foglalják az áldozatokat, a terrortámadás pedig mindnyájukat, tehát a muszlimokat is érte. „Tragikus, hogy érzéketlen gyilkosok támadtak az ártatlanokra, de nem szabad hagyjuk, hogy ők győzzenek, és elérjék, amit szeretnének, a megosztottságunkat” – üzente a vallási vezető.

– A hétfő éjjeli manchesteri támadás a lehető legaljasabb terrorcselekmény volt, hiszen a helyszínen köztudottan sok gyermek szórakozott – közölte tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető kiemelte: nem tudnak magyar érintettről. A külügyminiszter kitért rá: a magyar kormány a leghatározottabban elítéli a terrortámadást, részvétüket nyilvánítják az áldozatok családtagjainak, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánnak. Orbán Viktor miniszterelnök brit kollégájának, Theresa Maynek részvétnyilvánító levelet küldött, ahogyan ő is Boris Johnson brit külügyminiszternek – mondta Szijjártó Péter.

A külügyminiszter reggel egyébként arról is beszélt, azzal, hogy Európa az elmúlt két évben körülbelül 1,5 millió „azonosítatlan hátterű és szándékú” embert engedett be, ezzel óriási biztonsági kockázatot vállalt.

A magyar kormány szerdán értékeli a manchesteri robbantás után kialakult helyzetet.

A terrortámadás okozta zűrzavart, pánikot és híréhséget kihasználva egyből elkezdtek terjedni az álhírek a robbantással kapcsolatban. A rendőröket például az incidens után röviddel azzal riasztották, hogy nyolc mérföldre a koncert helyszínétől, az egyik kórház bejáratánál megjelent egy fegyveres férfi. A bejelentésről hamar kiderült, hogy alaptalan. Szintén felkerültek az internetre félrevezető képek, amelyek azt támasztották alá, hogy a robbantásban maga az énekesnő, Ariana Grande is megsérült. Ezek azonban évekkel korábban, egy filmforgatáson készültek. A Grande arcát takaró zúzódások és vér nem egyéb, mint smink. A kamuhírek talán legmeglepőbb és felháborítóbb példája, hogy a közösségi oldalakon többen is kitalált barátok, illetve rokonok előkerítéséhez kértek segítséget, elvileg a koncert óta nem látták őket. Többek közt egy „aggódó báty” keresi kiskamasz Down-szindrómás öccsét, egy „legjobb barát” egy kamaszlányt, aki, mint kiderült, Ausztráliában, saját otthonában volt a robbantás ideje alatt. Az ízetlen tréfával a helyi Manchester Echo szerint az érintettek alighanem saját forgalmukat, ismertségüket próbálták növelni a közösségi oldalakon. (Gy. Á.)