Nagy Péter cár csak az apropó, Szíria és Ukrajna a lényeg most Párizsban

Kemény témák az asztalon Macron és Putyin hétfői találkozóján.

Szíria, Ukrajna, szankciók – ha a három egyenként is borzasztóan nagy téma egyikében is sikerül előrébb lépni, már nyertesként állhat fel Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin is a párizsi tárgyalóasztaltól.

Az orosz vezető Nagy Péter cár 1717-ben tett párizsi útjának évfordulóján rendezett versailles-i kiállítás apropóján találkozik az új francia elnökkel, a menetrend ugyanakkor nem korlátozódik az Ermitázsból kölcsönzött festmények megtekintésére. 

– A találkozó arra lesz jó, hogy az álláspontok közötti nüanszokat mindkét fél jobban érezze – foglalta össze igen találóan Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó a Macron–Putyin-találkozó lényegét a párizsi út előtt. Valóban, a szíriai szerepvállalásról és Ukrajna jövőjéről nem mondható, hogy mindkét fél egy oldalon áll. 

– Kemény tárgyalásra készülök Oroszországgal, de ez legalább azt jelenti, egyáltalán létrejön a párbeszéd – kommentálta előzetesen Macron a találkozót, és hozzátette, számos nemzetközi probléma megoldhatatlan Oroszország nélkül. Ugyanakkor Ukrajna témájában semmilyen engedményre nem hajlandó.

Magas rangú francia politikusok közül legutóbb, még a francia elnökválasztási kampány idején Marine Le Pen, a radikális Nemzeti Front elnöke találkozott Putyinnal, de ez biztos, hogy nem erősítette, sőt inkább összekuszálta a francia–orosz kapcsolatokat. Annál inkább is, mert az Emmanuel Macront érintő szivárogtatási botrány mögött a közvélemény moszkvai szálakat sejtett. A hűvös viszony ugyanakkor távolabbról datálódik. 

Tavaly ősszel az új, hagymakupolás párizsi orosz kulturális központ felavatása kínálkozott volna Francois Hollande és Vlagyimir Putyin találkozójára, de mint ahogy akkor az orosz elnök nyilatkozott, Szíriát illetően nincs miről tárgyalni. És valóban, akkor még nem lett volna túl sok minden megbeszélnivaló, tavaly ősszel zajlott orosz segítséggel a stratégiai jelentőségű Aleppó szír kormánycsapatok általi felszabadítása. Akkor orosz gépek a Nyugat által támogatott felkelők állásait bombázták, ráadásul ekkor navigált a szír partok közelébe a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó, igaz, az Franciaország iraki, Iszlám Állam elleni beavatkozását segítette. 

De ha egy évvel hátrébb lépünk, még Párizsban találjuk Putyint, aki a normandiai formátum (Franciaország, Németország–Ukrajna) keretében tárgyalt a minszki békemegállapodás teljesítésének lehetőségeiről. A közeledés, a kapcsolatkeresés felől tehát nem lehetnek kétségeink. Afelől sem, hogy szó lesz a Moszkva ellen bevezetett szankciókról is, amelyek miatt Franciaország különösen szűköl. A gazdasági-kereskedelmi büntetőintézkedések miatt hiúsult meg ugyanis az utóbbi évek egyik legnagyobb francia hadiipari üzlete, két Mistral típusú helikopterhordozó értékesítése Moszkvának. Mondjuk a franciákat sem ejtették a fejükre, nem hagyták bennragadni az egymilliárd dollárt, és a hajókat sem rozsdásodni a marseille-i kikötőben, mert eladták őket inkább Egyiptomnak. 

És ha ez számít valamit, egy felmérés szerint az oroszok 56 százaléka követte figyelemmel a francia elnökválasztást, és az érdeklődők egynegyede várja a kapcsolatok javulását Macron győzelmétől. Nemkülönben az a durván ötszáz francia tulajdonú vállalat, amely a szankciók ellenére nem szünetelteti oroszországi tevékenységét.