Román nacionalista hőzöngésbe torkolltak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a bukaresti koalíció közötti tárgyalások, emiatt nagy eséllyel szerdán elbukik a balliberális hatalom által a saját kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány. Pedig kedd reggelig úgy tűnt, hogy a királycsináló pozícióba került magyar alakulat jelentős hasznot húzhat a kormányzó szociáldemokrata pártban (PSD) Sorin Grindeanu miniszterelnök menesztését célzó kísérlet miatt kirobbant belharcból. A román balliberális koalíció vezetői ugyanis hétfőn még hajlottak arra, hogy bizalmatlansági indítványuk megszavazása fejében a kisebbségi jogok kiterjesztéséről szóló kezdeményezéseket támogassanak a parlamentben.
Első körben például a bukaresti szenátus szakbizottsága megszavazta az RMDSZ törvénytervezetét, amely ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára. Az alakulat ugyanakkor feltételként szabta meg, hogy a parlament sürgősségi eljárásban vitassa meg a közigazgatási törvénybe foglalt nyelvi jogok bővítését célzó indítványát, amely szerint a helyi hatóságoknak lehetővé kellene tenniük az anyanyelvhasználatot azokon a településeken, ahol egy kisebbség számaránya eléri a tíz százalékot (jelenleg ez a küszöb húsz százalék). A tárgyalásokról kiszivárgott hírek szerint az RMDSZ el szerette volna érni a differenciált érettségit a kisebbségi diákok számára, továbbá olyan módosító javaslatokkal rukkolt elő, amelyek megoldást jelentenének a marosvásárhelyi orvosi egyetem, illetve a római katolikus gimnázium kálváriájára. A román média egy része azonban hisztérikus magyarellenes kampányba fogott, és azzal vádolta a balliberálisokat, hogy eladják Erdélyt a magyaroknak; a Realitatea hírtelevízió például a hatalom erdélyi honatyáinak nevét és fényképét bemutatva figyelmeztetett, hogy hazaárulást követnek el az RMDSZ javaslatainak elfogadása esetén. A hangulatkeltésnek meglett a hatása, számos román képviselő és szenátor úgy nyilatkozott: nem hajlandó olyasmihez adni a szavazatát, „ami veszélyeztethetné az országát és a népét”. A legindulatosabbnak Traian Basescu volt jobbközép államfő bizonyult. Az ellenzéki szenátor azzal vádolta meg a hatalom képviselőit, hogy eladják Románia történelmét az RMDSZ szavazataiért cserébe, és elfelejtik, hogy „a magyar grófok seregei erdélyi románok tízezreit ölték meg a 19. században”.
A nacionalista felhangok közepette a román balliberálisok visszakoztak, és már bojkottálták a törvényhozás szakbizottsági üléseit. Ennek nyomán az RMDSZ vezetősége kedden úgy döntött, hogy nem vesz részt a Grindeanu-kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány szerdai parlamenti vitáján. Kelemen Hunor szövetségi elnök a „szolgálatos nacionalistákat” okolta, amiért félbeszakadtak az egyeztetések a román pártokkal, a politikus szerint a történtek ellenére érvényben marad az RMDSZ és a balliberális koalíció által a decemberi választások után kötött parlamenti együttműködési megállapodás.
Cristian Pirvulescu politikai elemző szerint ha a koalíción kívüli parlamenti pártok szerdán tartózkodnak, megtörténhet, hogy állva marad a fél éve hivatalába lépett Grindeanu-kabinet, és reális parlamenti támogatottság nélkül folytathatja. A bukaresti politológus lapunknak azzal magyarázta Liviu Dragnea PSD-elnök és az átmeneti megoldásnak szánt kormányfő „összefejelését”, hogy Grindeanu élni kezdett miniszterelnöki hatáskörével. Szerinte Dragnea stratégiájába tartozik a Klaus Johannis jobbközép államfővel való konfrontálódás is. Az elemző úgy véli, Orbán Viktor abban érdekelt, hogy Románia csatlakozzon az illiberális államok táborához, ha pedig a magyar kormányfő képes befolyásolni az RMDSZ-t, akkor az alakulat a számos téren illiberális nézeteket valló Dragneát fogja támogatni.
