A Scotland Yard hétfő éjjeli bejelentése szerint tizenkét emberről – hét nőről és öt férfiról – van szó, a legfiatalabb 19, a legidősebb pedig 60 éves. A rendőrség egyéb részletet nem közölt velük kapcsolatban – írja az MTI.
A közleményben szerepel ugyanakkor, hogy a rendőrség a családtagok bevonásával jelenleg is dolgozik a szombat esti merénylet halálos áldozatainak azonosításán.
Nem sokkal korábban a Scotland Yard közzétette a merénylet három elkövetője közül kettőnek a nevét.
A londoni rendőrség terrorizmusellenes parancsnokságának közleménye szerint a merényletet harmadik, egyelőre meg nem nevezett társával együtt Khuram Shazad Butt és Rachid Redouane hajtotta végre. A Scotland Yard ismertetése szerint mindketten a kelet-londoni Barking városrészben éltek.
A 27 éves Khuram Shazad Butt pakisztáni születésű brit állampolgár volt, a 30 éves Rachid Redouane pedig „marokkóinak és líbiainak vallotta magát” – állt a rendőrségi tájékoztatásban. A harmadik merénylő azonosítása még folyamatban van.
A három terrorista szombat késő este egy bérelt, fehér Renault furgonnal felhajtott a London híd járdájára, ahol gyalogosokat gázolt el, majd a közeli piac, a Borough Market környékén sok embert megkéselt. A támadásban 7 ember meghalt, 48 megsérült, 18 sérült állapota válságos.
A kiérkező fegyveres rendőri egység mindhármukat az első bejelentéstől számított nyolc percen belül agyonlőtte. A nyolcfős terrorellenes osztag összesen ötven lövést adott le az akcióban.
A Scotland Yard hétfő esti tájékoztatása szerint Khuram Shazad Buttot ismerte a rendőrség és az elhárítás (MI5), de olyan hírszerzési adat nem volt róla, amely arra vallott volna, hogy a szombat esti terrorcselekmény elkövetésére készül.
A másik megnevezett férfit, Rachid Redouane-t a hatóságok a merénylet előtt nem ismerték. Ő a jelek szerint egy másik identitást is használt, Rachid Elkhdar néven öt évvel fiatalabbnak adta ki magát.
A közlemény hangsúlyozta, hogy az MI5 és a rendőrség jelenleg ötszáz aktív terrorellenes nyomozást folytat, és háromezer olyan embert figyel, aki valamilyen okból a terrorellenes hatóságok érdeklődésére tarthat számot.
A rendőrség közölte azt is, hogy a biztonsági és hírszerző szolgálatok 2013 óta tizennyolc, a március 22-én Londonban elkövetett – a szombat estihez hasonló jellegű – gázolásos és késeléses merénylet óta öt terrortámadási tervet hiúsítottak meg.
Khuram Shazad Butt tavaly feltűnt a Channel 4 brit tévétársaság egyik dokumentumfilmjében, amely olyan iszlám szélsőségesekről szólt, akik kapcsolatban álltak az egyik leghírhedtebb, tavaly bebörtönzött radikális iszlám hitszónokkal, Anjem Choudaryval.
Choudaryt szeptemberben öt és fél év börtönbüntetésre ítélte a londoni központi büntetőbíróság azzal a váddal, hogy a hitszónok az Iszlám Állam támogatására buzdította híveit, és nyilvánosan hűségesküt tett a terrorszervezetnek. Korábban az egyik legszélsőségesebb nagy-britanniai iszlám csoport, a brit hatóságok által 2010-ben törvényen kívül helyezett Al-Muhajiroun élén állt.
A The Guardian beszámolója szerint Mark Rowley, a Scotland Yard terrorelhárítási ügyosztályának parancsnoka azt mondta, hogy a támadások megszüntetése érdekében radikális változtatásokra van szükség, ezek egyebek mellett a rendőrséget, az MI5-ot, a technológiai vállalatokat és a jogszabályokat érinthetik.
Londonban hétfő este több ezer ember gyűlt össze a szombat esti, hét ember életét követelő gázolásos és késeléses merénylet helyszínénél, a London híd mellett, hogy emlékezzen. Theresa May kormányfő még erőteljesebb fellépést ígért a terroristák ellen. „Nagy-Britannia eddig túl szolidáris volt a szélsőségességgel szemben” – mondta egy hétvégi kampányrendezvényen. Az akcióterv része, hogy felszámolják a szélsőségesek netes gyülekezőhelyeit, és felül fogják vizsgálni a brit terrorellenes stratégiát is. Az elképzelés máris széthúzást szült, Mohammed Kozbar, az észak-londoni Finsbury Parkban található mecset vezetője szerint a tervezett lépések azért aggasztók, mert nemcsak terroristákat, hanem jogszabálytisztelő állampolgárokat is érintenek. A hirtelen megint az érdeklődés középpontjába került muszlim szervezetek és vallási közösségek nem győznek elhatárolódni a tömeggyilkosságtól, de például a kelet-londoni mecset vezetője elismerte, hogy bár a szélsőségesek nem léphetnek be az ima helyszínére, ők attól még a hívőket vegzálják, befolyásolják.
