A Corriere della Sera a nevét is közölte: Youssef Zaghba. Apja marokkói, anyja olasz, aki jelenleg is Bologna városában él. A napilap értesülései szerint a férfi 1995-ben született a marokkói Fezben. Marokkóban és Bolognában is élt – írja az MTI.
A feltételezett terroristát 2006-ban az olasz hatóságok feltartóztatták, amikor Törökországba akart repülővel eljutni, hogy onnan Szíriába utazzon tovább. Lefoglalták az útlevelét és a telefonját, amelyen nem találtak szélsőséges tartalmat, csak vallásos üzeneteket és oldalakat. Nemzetközi terrorizmus gyanújával feljelentették, de nem emeltek ellene vádat. Az olasz hatóságok jelenlétét és mozgását – mint idegen harcosét (foreign fighter) – a marokkói és a brit hatóságoknak is jelezték.
Olasz források úgy tudják, hogy egy londoni étteremben dolgozott, és folyamatos kapcsolatban állt az anyjával. Utoljára 2016-ban járt Olaszországban.
Eddig a brit hatóságok a három terrorista közül kettőnek a kilétét hozták nyilvánosságra. Az egyik a 27 éves Khuram Shazad Butt pakisztáni születésű brit állampolgár volt, a másik, a 30 éves Rachid Redouane pedig „marokkóinak és líbiainak vallotta magát”.
A három terrorista szombat késő este egy bérelt, fehér Renault furgonnal felhajtott a London híd járdájára, ahol gyalogosokat gázolt el, majd a közeli piac, a Borough Market környékén sok embert megkéselt. A támadásban 7 ember meghalt, 48 megsérült, 18 sérült állapota válságos.
A kiérkező fegyveres rendőri egység mindhármukat az első bejelentéstől számított nyolc percen belül agyonlőtte. A nyolcfős terrorellenes osztag összesen ötven lövést adott le az akcióban.
Theresa May brit miniszterelnök eközben közölte: ha a nagy internetszolgáltató társaságok nem lépnek fel a radikalizáló hatású online tartalmak terjesztése ellen, a kormány fontolóra veheti olyan új intézkedési hatáskörök bevezetését, amelyekkel útját állhatja a hozzáférésnek e szélsőséges tartalmakhoz.
May a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap keddi kiadásának nyilatkozva kijelentette: azt a megoldást részesítené előnyben, ha a szélsőséges eszmék online terjesztése ellen nemzetközi megállapodás alapján bevezetett szabályozással lehetne fellépni, de ha ez nem sikerül, London egyedül is kész a cselekvésre.
Az interjúban a brit kormányfő hangsúlyozta: az internet ma „biztonságos teret nyújt” a terroristáknak a toborzáshoz. Theresa May szerint erre vall az is, hogy a szombati londoni merénylet elkövetői gyűlöletet terjesztő hitszónokok prédikációit hallgatták online felületeken, és ezekből merítették radikális nézeteiket.
May elmondta: fontos lenne, ha a nemzetközi közösség együtt tekintené át a kibertér szabályozását, mivel e virtuális tér a terrortámadások megtervezését segítő eszközzé vált. A brit miniszterelnök hozzátette: ha egy ilyen nemzetközi egyezmény nem bizonyul elérhetőnek, akkor kormánya fog beterjeszteni olyan törvénytervezetet, amely Nagy-Britanniát „a legbiztonságosabb online térséggé” teszi.
Theresa May már a londoni merénylet utáni hétvégi nyilatkozatában is leszögezte: nem szabad megengedni, hogy az iszlám szélsőségesség ideológiája bárhol biztonságban tenyészhessen, márpedig az internet, valamint az internetalapú szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalatok éppen ilyen teret biztosítanak ennek az ideológiának.
May szerint ezért Nagy-Britanniának együtt kell működnie a szövetséges demokratikus kormányokkal olyan nemzetközi megállapodások elérése végett, amelyek szabályozzák a virtuális teret a szélsőségesség és a merénylettervek terjesztésének megakadályozása érdekében.
A Scotland Yard hétfő éjjel bejelentette, hogy vádemelés nélkül elengedték azokat, akiket a szombati londoni merénylettel összefüggésben őrizetbe vettek. A tájékoztatás szerint tizenkét emberről – hét nőről és öt férfiról – van szó, a legfiatalabb 19, a legidősebb pedig 60 éves. A rendőrség egyéb részletet nem közölt velük kapcsolatban.
Mark Rowley, a Scotland Yard terrorelhárítási ügyosztályának parancsnoka azt mondta, hogy a támadások megszüntetése érdekében radikális változtatásokra van szükség, ezek egyebek mellett a rendőrséget, az MI5-ot, a technológiai vállalatokat és a jogszabályokat érinthetik.
