A demokrácia védelmére sürgette a lengyel igazságügyi reform ellen országszerte tüntetőket szombaton a tiltakozásokhoz Gdanskban csatlakozó Lech Walesa volt elnök.
A törvényhozói, végrehajtói és igazságszolgáltatói hatalmi ág szétválasztása volt a Szolidaritás mozgalomnak az egyik legfontosabb eredménye – hangoztatta a 73 éves Walesa, emlékeztetve a lengyelországi demokratikus átalakulásra. „Minden eszközt meg kell ragadnotok, hogy visszaszerezzétek, amit számotokra elértünk” – hangsúlyozta.
Szombat este több ezren vonultak utcára Varsóban, Krakkóban és más lengyel városokban. Néhány aktivista transzparenseket tartott fel, amelyeken az alkotmány szó volt olvasható, utalva azokra az ellenzéki vádakra, miszerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt megsértette Lengyelország alkotmányos rendjét.
Szerda óta naponta tízezrek vonultak az utcákra Lengyelország-szerte az igazságügyi reform ellen tiltakozva.
A Szenátus szombat hajnalban jóváhagyta a Legfelső Bíróságról (SN) szóló törvényjavaslatot, egyben aláírásra felterjesztette az államfőnek. Az ellenzék és az Európai Bizottság által is élesen bírált indítványt korábban a törvényhozás alsóháza, a Szejm is elfogadta. Andrzej Duda államfőnek huszonegy napja van arra, hogy aláírja, megvétózza vagy kétségeit eloszlatandó az alkotmánybíróság elé terjessze.
A jogszabály az eddigi négy mellett három új kamarát hozna létre, megváltoztatná a bírák kinevezésének rendjét, és nyugdíjazná a jelenlegi bírákat – azok kivételével, akiket az államfő kivonna ennek hatálya alól. Az új bírákat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államfő nevezi ki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (KRS) javaslatára.
A kormányzó Jog és Igazságosság párt által kezdeményezett igazságügyi reform keretében a parlament módosította az igazságszolgáltatási tanácsról, illetve a bíróságok szervezetéről szóló törvényt.
A KRS fő feladata a bíróságok és a bírák függetlenségének őrzése. A 25 fős testületnek 15 bíró tagja van, akiket a különböző bíróságok – Legfelső Bíróság, fellebbviteli, közigazgatási, körzeti és katonai bíróságok – tagjai közül választanak meg. A törvénymódosítás előirányozza a testületben lévő 15 jelenlegi bíró mandátumának megszűnését, utódaikat a Szejm választaná meg háromötödös többséggel, nem pedig a szakmai szervezetek, mint eddig.
A bíróságok szervezetéről szóló törvénymódosítás megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek, emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni. Az államfő még ezt a törvényt sem írta alá.
Andrzej Lapinski, az államfő szóvivője az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint azt közölte: az elnök úgy látja, vannak hiányosságok a törvényhozás által elfogadott törvényekben. A szóvivő ugyanakkor arra nem utalt, hogy az említett hiányosságok miatt Andrzej Duda megvétózná vagy felülvizsgálatra az alkotmánybíróság elé terjesztené a jogszabályokat.
