A javaslatok közül kettőt vétóz meg az államfő, a harmadikat, a bírósági szervezetrendszer átalakítását célzó törvényt alá fogja írni – ezt hétfő délelőtt jelentette be.
Az MTI korábbi összefoglalója szerint az ellenzék nem teljesen elégedett a lépéssel, legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform (PO) több képviselője szerint az államfőnek a harmadik törvényt is meg kellett volna vétóznia, legalábbis úgy vélik: ez következne abból, hogy Duda a másik két, legfelső bíróságról és az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvényt nem írta alá. A párt ugyanakkor úgy véli: az utóbbi napok tüntetései megakadályozták, hogy Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság elnöke államcsínyt hajtson végre.
A kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szerint reformra szorul a bírósági rendszer, az államfői vétó a kormányfő, Beata Szydlo szerint ezt a reformot lassítja. A reform szükségességében egyébként az államfő is egyetért. Szerinte „eljárási, formális, és sajnos sok esetben erkölcsi szinten is” szükséges a reform, csakhogy a mostani formában az nem növeli az igazságosság és a biztonság érzetét.
Duda korábban kifogásolta, hogy a törvény előterjesztői nem konzultálták vele a tervezetről. Az elnök a lengyel alkotmányos hagyománytól idegennek nevezte a legfelső bíróságról szóló törvénynek azokat az előírásait, amelyek alapján – mint mondta – „a főügyész beavatkozhatna a legfelső bíróság munkájába”.
A szejm kormánypárti többsége a tiltakozások ellenére a múlt csütörtökön fogadta el a legfelső bíróságot átszervező javaslatot, a szenátus pedig péntek éjszaka. A sokat vitatott törvény megváltoztatja a legfeleső bíróság elnökének, illetve az egyes kamarák vezetőinek megválasztási rendjét, illetve lehetővé teszi, hogy nyugdíjba küldjék a jelenlegi főbírákat.
