A lengyel államfő a Facebookon: Meg kell őrizni a bíróságok függetlenségét

Andrzej Duda hétfő este hivatalos Facebook-oldalán szólt a néphez, ebben indokolta meg, miért vétózott.

Beszédet intézett a lengyel néphez Andrzej Duda lengyel államfő, miután az elmúlt napok országszerte kirobbanó tiltakozásai után hétfő délelőtt bejelentette: megvétózza az igazságszolgáltatás reformját célzó törvényjavaslatokat. 

A köztársasági elnök hétfő este intézett videoüznetet hivatalos Facebook-oldalán a lengyel néphez, és ebben indokolta meg, miért vétózott meg a három lengyel igazságügyi reformtervezetből kettőt. A videóban elmondta, hogy már az elnöki kampány alatt nyomatékosan utalt rá, hogy az államfőnek két fontos feladata van: a lengyel nemzetet és a lengyel államot kell szolgálnia, és mindenekelőtt a lengyel nép boldogságával kell törődnie, és minden elképzelhetőt megtenni annak biztonságáért.

Az ő feladata annak ellenőrzése is, hangsúlyozta Andrzej Duda, hogy hogyan működik az állam és annak intézményei. Az igazságosság mértéke Duda szerint azon múlik, hogyan működnek az állam intézményei, és ennek feltétele a beléjük vetett bizalom. Az államfő utalt rá, az elmúlt évek reformjainak irányát sajnos sokan egyenesen igazságtalannak érezték. Kifejtette, a társadalom azt várja el a bíróktól, hogy szakszerűek, etikusak és becsületesek legyenek, és esküjüknek megfelelően, elfogultság nélkül, a lelkiismeretükre hallgatva hozzanak ítéleteket.

Az államfő hangsúlyozta ugyanakkor, az igazságügy reformját szükségesnek tartja. Ám hangsúlyozta: „Az előterjesztett reform sok szempontból teljesíti az állampolgárok többségének elvárásait, ám elnökként mégsem tudom elfogadni.”

Andrzej Duda azzal indokolta a vétó fontosságát, hogy a tervezetet összhangba kell hozni a lengyel alkotmánnyal annak érdekében, hogy a bíróságok megőrizzék függetlenségüket, és ne nyomás alatt működjenek.

Az egyébként a kormányzó párttal szoros viszonyt ápoló elnök kifejezte, hogy hamarosan egy javított változat kerülhet a parlament elé, és így átgondolt, és társadalombarát reform léphet életbe.

Közel két éve átfogó reformok folynak az országban, amelyek élhetőbbé és barátságosabbá tették az országot az elnök szerint, aki biztos abban, hogy a tervezett igazságügyi reformok erősebb, jobb hazát fognak építeni, amely tiszteli és védi az átlagpolgárt, „hiszen mindannyian arról álmodunk, hogy egy szabad, demokratikus és biztonságos országban éljünk”.

A javaslatok közül kettőt vétóz meg az államfő, a harmadikat, a bírósági szervezetrendszer átalakítását célzó törvényt alá fogja írni – ezt hétfő délelőtt jelentette be.

Az MTI korábbi összefoglalója szerint az ellenzék nem teljesen elégedett a lépéssel, legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform (PO) több képviselője szerint az államfőnek a harmadik törvényt is meg kellett volna vétóznia, legalábbis úgy vélik: ez következne abból, hogy Duda a másik két, legfelső bíróságról és az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvényt nem írta alá. A párt ugyanakkor úgy véli: az utóbbi napok tüntetései megakadályozták, hogy Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság elnöke államcsínyt hajtson végre.

A kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szerint reformra szorul a bírósági rendszer, az államfői vétó a kormányfő, Beata Szydlo szerint ezt a reformot lassítja. A reform szükségességében egyébként az államfő is egyetért. Szerinte „eljárási, formális, és sajnos sok esetben erkölcsi szinten is” szükséges a reform, csakhogy a mostani formában az nem növeli az igazságosság és a biztonság érzetét.

Duda korábban kifogásolta, hogy a törvény előterjesztői nem konzultálták vele a tervezetről. Az elnök a lengyel alkotmányos hagyománytól idegennek nevezte a legfelső bíróságról szóló törvénynek azokat az előírásait, amelyek alapján – mint mondta – „a főügyész beavatkozhatna a legfelső bíróság munkájába”.

A szejm kormánypárti többsége a tiltakozások ellenére a múlt csütörtökön fogadta el a legfelső bíróságot átszervező javaslatot, a szenátus pedig péntek éjszaka. A sokat vitatott törvény megváltoztatja a legfeleső bíróság elnökének, illetve az egyes kamarák vezetőinek megválasztási rendjét, illetve lehetővé teszi, hogy nyugdíjba küldjék a jelenlegi főbírákat.

A törvény megváltoztatja az országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) jelen lévő 15 bíró kinevezési rendjét is, és átalakítja a testületet: a bírák helyett ezentúl a szejm választaná a tagokat. Ennek jelentőségét az adja, hogy egyebek mellett ez a tanács tesz javaslatot a legfelső bíróság bíráinak kinevezésére, és fegyelmi jogkört is gyakorol.

A tervezett átalakítások miatt az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács is komoly aggodalmának adott hangot.