A BKA és a Hessen tartományi igazságügyi minisztérium keddi közös közleménye szerint a 2,6 terabájt nagyságú adatbázist kiértékelik, és utánajárnak az iratokból kibontakozó mindazon ügyeknek, amelyek büntető- vagy adójogi visszaélésre utalnak.
A BKA – a legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőrségi szerv – létrehozott egy külön ügyosztályt az adatok elemzésére, amely több hónapig tart, és a frankfurti ügyészséggel, valamint a hesseni adóhatóság frankfurti igazgatóságával közösen zajlik – áll a közleményben, amely szerint a határokon átnyúló ügyek feltárásában szorosan együttműködnek az illetékes külföldi szervekkel.
A közleményben nem szerepel, hogy miként jutottak hozzá az adatbázishoz.
A Bild című lap kedden a hírportálján azt írta, hogy a Panama-iratokat megvásárolták, ötmillió eurót (1,55 milliárd forint) fizettek értük.
A Süddeutsche Zeitung (SZ) című lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának berlini kormányzati forrásai megerősítették a Bild értesülését.
A munkacsoport beszámolója szerint a BKA és a két hesseni partnerszervezet képviselői június végén Panamavárosban megbeszélést folytattak a panamai hatóságok képviselőivel az együttműködés lehetőségeiről. Még áprilisban Kenia Porcell panamai főügyész Hágában tizenöt európai ország – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – képviselőivel tárgyalt a Panama-iratokról. Azonban egyelőre nem világos, hogy a BKA és a hesseni kormány kitől vagy kiktől vásárolta meg az adatbázist – írta az SZ, az NDR és a WDR közös munkacsoportja.
Felidézték, hogy a 2016 áprilisában kirobbantott offshore-botrány alapját jelentő Panama-iratokat a sajtónak szivárogtatták ki, elsőként éppen az SZ-nek, és feldolgozásukat az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumában (ICIJ) kezdték meg, amely többször leszögezte, hogy az újságírói függetlenség védelmében az információkat nem osztja meg állami szervekkel.
Az iratokat kiszivárogtató forrás 2016 májusában kiáltványt jelentetett meg, amelyben jelezte, hogy hajlandó együttműködni a hatóságokkal.
A John Doe álnevet használó forrás – akiről semmit nem tudni, így azt sem, hogy egy vagy több személyről, netán szervezetről van-e szó – a Süddeutsche Zeitungban megjelentetett írásában kiemelte: az offshore cégkonstrukciót ugyan gyakran az adókerüléssel hozzák kapcsolatba, de a Mossack Fonseca anyagai azt mutatják, hogy ennél sokkal súlyosabb bűncselekmények elkövetésére is használják.
Hozzátette, hogy azért szivárogtatta ki a dokumentumokat, mert felelősségre kell vonni az iroda alapítóit, munkatársait és ügyfeleit a bűncselekményekért. Eddig a Mossack Fonseca „piszkos ügyeinek csak egy töredéke vált ismertté, és még évekig, talán évtizedekig is eltarthat, mire mind nyilvánosságra kerül” – áll a kiáltványban.
Az iroda, az alapítók és a munkatársak évtizedeken keresztül tudatosan, világszerte és sorozatosan megkerültek vagy megszegtek jogszabályokat, de az általuk védett bűnözők érdekében befolyásukat arra is felhasználják, hogy „diktáljanak törvényeket”.
Ráadásul a Mossack Fonseca „csak egy lovacska a továbbra is forgó panamai offshore-körhintában” – hangsúlyozta.
A Panama-iratok vádemelések ezreit eredményezhetnék, ha a hatóságok rendelkeznének a dokumentumokkal – emelte ki a forrás. Hozzátette, hogy az ICIJ és partnerei teljes joggal tagadják meg az iratok kiadását, „én azonban lehetőségeimhez mérten hajlandó vagyok az együttműködésre a hatóságokkal”.
Ehhez viszont biztosítani kell a kiszivárogtatók védelmét – hangsúlyozta, felidézve többek között az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő programjait leleplező Edward Snowden példáját, akit szerinte büntetés helyett „hősként kellene ünnepelni és kitüntetni”.
John Doe egyben felszólította az Európai Bizottságot, a brit törvényhozást, az Egyesült Államok törvényhozását és valamennyi országot, hogy haladéktalanul gondoskodjanak a kiszivárogtatók védelméről, és felszólította az EU-t, hogy gondoskodjon valamennyi tagállami cégnyilvántartás teljes átláthatóságáról. Kiemelte, hogy valamennyi vállalat esetében nyilvánosságra kell hozni a kedvezményezettek kilétét.
Az offshore gazdasági társasági forma önmagában nem törvényellenes, de alkalmas lehet adókerülésre, vagyon, jövedelem elrejtésére vagy tranzakciókban részt vevő személyek, szervezetek leplezésére. A Panama-iratok révén eddig világszerte nagyjából száz hatósági eljárás indult, és kiderült számos politikus érintettsége, köztük Sigmundur Gunnlaugsson volt izlandi kormányfőé, aki belebukott a botrányba.
