– Mindnyájatokat megölünk! – fenyegetőztek a rendőrök, miközben egyikük a buszvezető mellkasának szegezte pisztolyát. A járműre leadott lövésekkel állították meg a diákokat szállító buszt, majd kiszúrták a kerekeit, és arra szólították fel a benne ülőket, hogy azonnal szálljanak ki.
A leszállított utasokat ezután sosem látták élve. Eddig egyikük holtteste került csak elő.
2014-ben negyvenhárom diák tűnt el nyomtalanul a mexikói Guerrero állambeli Igualában. Az ügyben politika, drogkartellek és korrupció szövevényes szálai fonódtak össze olyannyira, hogy a kibogozásával próbálkozó két nemzetközi szervezet is csak a jéghegy csúcsát látja.
Az már az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság (CIDH) tavaly tavasszal közzétett jelentéséből kiderült, hogy a mexikói kormány eléjük görgetett akadályai miatt nem sikerült az ügyet teljesen felgöngyölíteniük. Most azonban egy ennél talán még súlyosabb vádat tárt fel a The New York Times. Az amerikai napilap szerint a nyomozókat egy szofisztikált kémprogrammal figyelte meg a mexikói kormány. Egy olyan programmal, amit elvileg terroristák és kémek leleplezésére vásárolt az ország nemzetbiztonsága.
A CIDH egy éven át kutakodott az eset felderítésének céljával. Az eltűnt ayotzinapai iskola diákjai Igualába tartottak, azért, hogy segítséget és még több buszt szerezzenek, hogy később eljussanak egy nagy tüntetésre Mexikóvárosba. Az intézmény híres – marxista nézeteket valló – aktivistái gyakran vesznek részt különböző megmozdulásokon, ehhez pedig sokszor buszokat lopnak el, amiket később vissza is szolgáltatnak. Ezen buszokról tűnt el 43 diák.
A CIDH mindkét jelentésében súlyos bírálatokat fogalmazott meg az ügy állami vizsgálatával kapcsolatban. A hivatalos verzió szerint ugyanis a korrupt helyi rendőrség átadta a lefogott diákokat az egyik drogkartellnek, akik megölték őket, majd egy szeméttelepen felgyújtották a holttesteket, és a folyóba dobták a maradványokat. A CIDH viszont úgy véli, a hatóságok sok mindent eltitkolnak. Szerintük például nemcsak a helyi rendőrök vettek részt az akcióban, hanem a hadsereg is figyelemmel kísérte a diákok mozgását. Ennek érdekében a nyomozócsoport többször kérte, hadd hallgassa ki az igualai katonai parancsnokság 27 tagját, de hiába, nem engedélyezték ezt nekik (az eset további részleteiről ide kattintva olvashatnak többet).
A CIDH még akkor közölte, hogy egyéves megbízatásuk után a mexikói állam köszönte szépen, de nem kért a további közreműködésből. Most pedig az is kiderült, hogy az akadályozás és munkájuk semmibevétele mellett meg is figyelték őket.
A használt kémprogram, az iOS operációs rendszerekre fejlesztett Pegasus, több tíz millió dollárba kerül. A szoftver működése viszonylag egyszerűen elmagyarázható: a program szöveges üzenetben küld egy linket, amelyre rákattintva a telefon összes adata elérhetővé válik. Hívások, telefonjegyzék, esetleg rögzített beszélgetések, üzenetek, e-mailek, minden. A telefon onnantól kezdve lekövethetővé válik anélkül, hogy bármiféle komolyabb zavart észlelne a felhasználó működésében.
Ezt a programot szabadították rá a vizsgálóbizottság koordinátorának telefonjára. Ezt a készüléket a csapat összes tagja használta, ahhoz, hogy kapcsolatba lépjenek forrásaikkal, a mexikói kormány tagjaival és a nemzetközi bizottsággal, akik kinevezték őket a vizsgálatra.
A most nyilvánosságra hozott nyomozati anyag szerint a csapat összes telefonjára küldtek ilyen telepítésre szolgáló üzenetet, de nem mindenki nyitotta meg a linket, így csak pár készülék került megfigyelés alá.
A mostani botrány számos más hasonló esetet követ. Szintén a The New York Times tárta fel, hogy újságírókat, emberjogi ügyvédeket és korrupcióellenes aktivistákat figyelt meg a mexikói kormány hasonló technológiával. Köztük egy amerikai ügyvédet is, aki rendőrök által elkövetett nemi erőszak áldozatait védte.
A nemzetközi megfigyelők esete azért súlyosabb, mert ők diplomáciai mentességgel felérő státuszt kaptak, és elvileg szinte korlátlan hozzáférést a diákok eltűnésének nyomozati anyagához. A mexikói törvények szerint csakis szövetségi bírósági végzéssel lehet megfigyelni valakit, abban az esetben, ha a kormány megfelelő indokkal tud erre szolgálni. De a nyomozócsoport tagjainak státusza miatt ilyen végzést nagy valószínűséggel nem adhatott volna ki egyetlen bíró sem.
A mexikói kormány tagadta, hogy bármi köze lenne különböző magánszemélyek vagy a nemzetközi vizsgálócsoport megfigyeléséhez. Megígérték, hogy nyomozást indítanak az ügyben, amelyhez az FBI segítségét is kérni fogják. Erről az Egyesült Államok mexikói nagykövete, Roberta S. Jacobson nem tud, kijelentette, hogy országa nem vesz részt a vizsgálatban.
