Nagyon komolyan veszi az Európai Bizottság a tagállamokban állítólagosan eltérő minőségű élelmiszerek ügyét – közölte Christian Wigand bizottsági szóvivő az EUObserver című, uniós ügyekkel foglalkozó hírportállal. Olyan módszertan kialakításán dolgozik a bizottság, amivel tudományos alapokon egységesíteni lehetne az uniós tagországokban az élelmiszerminőségi teszteket. A módszertani ajánlást aztán a tagállamok is megvitathatnák. Wigand közölte, hogy a bizottság most kedden kezdett egyeztetni az élelmiszergyártókkal és –forgalmazókkal arról, hogyan tudnának együttműködni a kérdésben.
Csütörtökön tanácskozik a témában az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és Robert Fico szlovák miniszterelnök. Ez számunkra azért fontos, mert a múlt heti budapesti V4–Izrael-találkozó idején a visegrádi négyek (V4; Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) Ficót bízták meg azzal, hogy az élelmiszerek kettős minőségéről tárgyaljon Brüsszelben. A szlovák miniszterelnök múlt hét szerdán a magyar fővárosban beszélt arról, hogy a V4 lakosai másodosztályú uniós állampolgároknak érzik magukat az ügy miatt, ebből kifolyólag csökken az Európai Unióba vetett bizalom is ezen államokban. Erre egyébként nem utalnak a felmérések, pedig a visegrádi országok több mint egy éve próbálják diplomáciai és egyéb utakon politikai témaként bemutatni azt, amit igazolni sem tudtak még.
Az említett államok földművelésügyi miniszterei tavaly áprilisban, Prágában egyeztettek először az ügyről, a találkozón bolgár, osztrák, román és szlovén kollégáik is részt vettek. Akkor döntötték el, hogy az Európai Unió porondjára viszik annak ügyét, hogy a nyugati és keleti államokban eltérő minőségűek az élelmiszerek, és vélekedésük szerint keleten rosszabb minőségű termékeket vásárolhatnak. Ezután rengeteg teszt készült, amelyek igyekeztek alátámasztani a V4 álláspontját, ám az Európai Bizottság szerint önmagában nem elég, ha szúrópróbaszerűen egy-egy termék nyugati és keleti boltokban vásárolt változatát bevizsgálják, ezért is akarnak egységes módszertant. Másrészt a bizonyos termékeknél valóban létező különbségek nem feltétlenül jelentenek minőségbeli eltérést. A vezető kólagyártó cég is elismerte már többször, hogy minimálisan eltérő ízű és összetevőjű kólákat forgalmaznak más-más államokban, de mindez szerintük azért van, mert igyekeznek a helyiek ízléséhez igazítani az üdítőt.
A 2016 áprilisában tartott prágai találkozón maga a lengyel mezőgazdasági miniszter, Krzysztof Jurgiel mondta: bár egyetértenek azzal, hogy a nem fair élelmiszer-kereskedelmi gyakorlatokat föl kell számolni, ők maguk nem tapasztalták, hogy eltérő lett volna az élelmiszerek minősége. Más kérdés, hogy múlt héten Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt mondta, újabb botrányos esetekre derült fény az ügyben. Példaként konzerveket hozott föl, amelyekben Németországban tiszta sertéshús van, Közép-Európában viszont húsnyesedék. Mint mondta, az Európai Bizottság vizsgálja majd a kérdést, „a multik kénytelenek lesznek a szóban forgó gyakorlatot fölszámolni”.
