A kancellár a legnagyobb bajor munkaadói érdekképviselet, a Bajor Gazdasági Egyesület (VBW) müncheni rendezvényén elmondott beszédében kiemelte, hogy július elején megkötötték a politikai megállapodást az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezményről, és halad előre az EU és Szingapúr, illetve az EU és a Mercosur (dél-amerikai közös piac) közötti szabadkereskedelmi megállapodás ügye is.
„Szerintem a transzatlanti egyezményt is napirenden kell tartani, és az, hogy a tárgyalások pillanatnyilag nem zajlanak, nem azt jelenti, hogy (az egyezmény) nem lenne nagyon hasznos mindannyiunknak” – tette hozzá Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy a Donald Trump vezette „új washingtoni adminisztrációban nagyon is megvan a hajlandóság” a tárgyalások folytatására.
A transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok jelentőségét mutatja, hogy csak a bajor vállalkozások tavaly 20 milliárd euró értékben exportáltak az Egyesült Államokba, ami a tartomány exportjának több mint 10 százaléka. A szabadkereskedelmi egyezmények hasznosságára pedig jó példa a CETA, az EU és Kanada megállapodása, amely fogyasztóvédelmi és ökológiai előírásokat is tartalmaz – mondta Angela Merkel.
A német kancellár ismét hitet tett a kereskedelem szabadsága mellett. Hangoztatta: a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszerén és a piacok nyitottságán alapuló kereskedelmi kapcsolatokra van szükség, mert ez az a megoldás, amely mindenkinek hasznos.
Az euróövezet helyzetéről szólva kiemelte, hogy sikerült kilábalni a 2008-ban kiteljesedett világméretű pénzügyi válságot követő államadósság-válságból, így most már valamennyi tagország gazdasága növekedik, és létrejött több millió új állás. Azonban az Európai Központi Bank (EKB) pénzügypolitikája „még nem tart ott, ahová el szeretnénk jutni” – mondta a független intézmény tevékenységét igen ritkán kommentáló német kancellár az EKB továbbra is zajló kötvényvásárlási programjára és történelmi mélységben tartott alapkamatára utalva.
A brit uniós tagság megszüntetéséről (brexit) szólva kiemelte, hogy az EU a kölcsönösség elve alapján viszonozza majd a brit ajánlatot a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok jogainak garantálásáról. Azonban a tárgyalások egyik első nagy kérdése lesz, hogy mely bíróság jogosult dönteni a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárokkal kapcsolatos vitás ügyekben. London nem akarja elismerni az Európai Unió Bíróságának joghatóságát, az EU viszont azt nem támogatja, hogy csak brit bíróságok dönthessenek – fejtette ki a kancellár.
Az viszont biztos, hogy a régóta az EU-ban élő briteket nem taszítják ki a közösségből – szögezte le a hallgatóság egyik tagja, egy 25 éve Németországban élő brit vállalkozó kérdésére. Hozzátette: az a legbiztosabb megoldás, ha német állampolgárságot kér, de attól semmiképpen nem kell tartania, hogy a brexit után „rögtön visszaküldik Birminghambe” – írja az MTI.
A brit kormány 22 oldalas javaslatcsomagja szerint azokat, akik a később kijelölendő határnapig már öt évet életvitelszerűen eltöltöttek Nagy-Britanniában, a „letelepedett” státus alapján ugyanolyan jogosultságok illetnék meg az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.
Azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a határnap után érkeznek tartós letelepedés céljából Nagy-Britanniába, szintén maradhatnának legalább átmeneti ideig, és személyes körülményeiktől függően később ők is jogosulttá válhatnak az állandó letelepedésre, de az e csoportba tartozók már nem számíthatnak arra, hogy garantáltan megkapják a letelepült státust és az azzal járó jogosultságokat.
Az intézkedés rengeteg magyart is érinthet, hiszen Nagy-Britanniában a legóvatosabb becslések szerint is legalább 100 ezer honfitársunk él. Más számítások korábban az ötödik, sőt a második legnépesebb magyar városként is emlegették Londont. Jonathan Kott korábbi brit nagykövet az Indexnek adott interjújában már 2012-ben arról beszélt, hogy 100-200 ezer magyar élhet csak a fővárosban, és azóta valószínűleg csak tovább nőtt a számuk.
Angela Merkel korábban hangsúlyozta, hogy May ajánlata „jó kezdet”, ugyanakkor még számos más kérdésről meg kell állapodni, például a britek fennmaradó pénzügyi kötelezettségeiről és az ír–északír határellenőrzésről.
„Theresa May egyértelművé tette, hogy azok az uniós állampolgárok, akik öt éve Nagy-Britanniában tartózkodnak, megőrizhetik minden jogukat (a kilépés után is)” – mondta hozzátéve, hogy „sok még a tennivaló a következő, októberi csúcstalálkozóig”.
