A szélsőjobboldali színtérhez sorolt személyek száma történelmi csúcsra, 23 100-ra emelkedett az egy évvel korábbi 22 600-ról. A legnagyobb csoportot a neonácik alkotják 5800 fővel. Az erőszakra hajlamos szélsőjobboldaliak számát 12 100-ra teszik, ez is rekord.
A szélsőjobboldali indíttatású, idegenellenes erőszakos bűncselekmények száma 1408-ról 1600-ra emelkedett. A színtérhez köthető bűncselekmények száma valamennyi típust együttvéve 21 993-ról 22 471-re növekedett.
A szélsőbaloldali csoportok létszáma 26 700-ról 28 500-ra, 2012 óta a legmagasabbra emelkedett. Az erőszakra hajlamosként számon tartott szélsőbaloldaliak száma 10 százalékkal 8500-ra nőtt. A hozzájuk köthető erőszakos bűncselekmények száma viszont csökkent, 1608-ról 1201-re. A bűncselekmények valamennyi típusát együttvéve is mérséklődött a szélsőbal veszélyessége, az esetek száma 2246-ról 1702-re csökkent. Ez azonban főleg annak tulajdonítható, hogy nem volt olyan esemény, amelyre nagyszabású tiltakozó akciókat szervezhetett volna a szélsőbaloldali szubkultúra.
Az idén viszont a pénteken kezdődő hamburgi G20-csúccsal kapcsolatban nagy a készülődés, 8000-nél is több erőszakra hajlamos szélsőbaloldali utazhat Hamburgba más tartományokból és külföldről – húzta alá Thomas de Maiziere, kemény fellépést ígérve minden rendbontás ellen.
Nemzetbiztonsági szempontból 2016 meghatározó trendje volt a külföldi hírszerző szervek aktivitásának élénkülése, mindenekelőtt Oroszország, Kína és Törökország részéről. Ezzel kapcsolatban Thomas de Maiziere elmondta: valószínűnek tartja, hogy a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányával összefüggésben nyilvánosságra kerülnek dokumentumok, amelyek a Bundestag ellen 2015-ben elkövetett informatikai támadás révén kerültek illetéktelen kezekbe.
Álhírek és félrevezető információk terjesztésével is számolni kell. Hasonló befolyásolási kísérletek az amerikai és a franciaországi elnökválasztási kampányban is történtek, és minden jel arra utal, hogy a háttérben Oroszország állt – mondta az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
