Németországból lassan elfogynak a katolikus hívek

A volt pápa, XVI. Benedek testvére is belekeveredett a regensburgi botrányba.

A bajor Regensburg középkori óvárosáról, gótikus dómjáról és világhíres gyerekkórusáról, a Domspatzenről (a dóm verebei) ismert. A máig erősen katolikus város közvéleményét ezért rázta meg a héten nyilvánosságra hozott jelentés, amely a gyerekkórus bentlakásos iskolájának elmúlt ötven évét tekintette át. Kiderült: 1992-ig több mint hétszáz esetben bizonyítható, hogy a kisgyerekeket pap tanáraik brutálisan verték, szexuálisan molesztálták.

1964–1994 között a regensburgi intézmény kórusát XVI. Benedek korábbi pápa testvére, Georg Ratzinger irányította. Roland Büchner, az iskola későbbi igazgatója kemény szavakkal vádolta meg Ratzingert a balliberális Die Zeit hetilapban. Szerinte a pápa testvére „fanatikus ember, akit némelyek csodáltak, mások meg a veréseitől tartottak”. A 91 éves katolikus pap dühösen reagált a vádakra. A bajor közszolgálati rádió (BR) adásában értelmetlenségnek nevezte az egész leleplezést.

Szintén belekeveredett a botrányba a korábbi pápa egyik legszorosabb szövetségese, Gerhard Ludwig Müller egykori regensburgi püspök.

Ő ugyan püspökként elkezdte föltárni az erőszakos ügyeket, de mindig azt hangsúlyozta, csak pár tucat egyedi esetről lehet szó. Eleve azon a véleményen volt, hogy ha bármi is kiderül, azt nem szabad nyilvánosságra hozni. Müller a német katolikus egyház konzervatív ökleként ismert. Egyik utolsó döntéseként XVI. Benedek pápa 2012-ben a vatikáni Hittani Kongregáció élére nevezte ki a nagytudású teológust. Ezzel ő lett a katolikus tanok őre. Müller kardinális többször is dehonesztálóan beszélt a jelenlegi pápáról, például tavaly a Kölner Stadt-Anzeiger kölni helyi napilapban kétségbe vonta teológiai tudását. Müllerből idénre lett elege Ferenc pápának; sokak meglepetésére leváltotta. A német katolikus egyházon belül egy haláleset miatt is tovább gyengült a konzervatív tábor. Július elején hunyt el Joachim Meisner egykori kölni érsek, XVI. Benedek egyik leghűbb szövetségese. A volt pápa a temetésre olyan köszöntőt küldött, amit sokan a jelenlegi egyházfő kritikájaként értékeltek.

Egyébként a molesztálási ügy már tavaly januárban kipattant. Ulrich Weber, az egyházmegye által fölkért ügyvéd akkor még csak 231 esetet jelentett, amikben kiskorúakat tanárok vagy papok molesztáltak vagy bántalmaztak.

A német katolikus egyházban egyértelműen a liberális püspökök uralják az irányvonalat, s próbálják megállítani a hívek fogyását. Évente több százezer ember lép ki az egyházból. Sokan persze egyszerűen nem akarnak egyházi adót fizetni. Mindazonáltal csak 2015-ben 182 ezer ember hagyta ott a katolikus egyházat.

Mára Németország legnagyobb része egyetlen egyháznak sem tagja: ők teszik ki a lakosság 36 százalékát.

Katolikusnak a németek 29, evangélikusnak 27, muzulmánnak pedig 4 százaléka vallja magát. A hívek elpártolása mellett az óriási paphiány is gondot jelent. Július közepén tette közzé az egyik legrégebbi püspökség, a trieri az új plébániai beosztását, ami mindenkit sokként ért: az eddigi 887 plébánia helyett összesen 37 maradna meg.

Ratzinger környezete, így Müller vagy az elhunyt Meisner kardinális azt állította, hogy a katolikus egyháznak nincs más választása, mint egy radikális kisebbségi pozícióba visszahúzódni. A müncheni érsek, Reinhard Marx körüli liberális püspökök szerint viszont az a megoldás, ha az egyház a tanításait a társadalmi változásoknak megfelelően hígítja föl. A regensburgihoz hasonló botrányok azonban nem csak a konzervatív tábornak, de az egész egyháznak ártanak.

Mindazonáltal túlzás, amikor a pedofíliát némelyek csupán katolikus problémaként állítják be. Hasonló esetek a balliberális, protestáns nagypolgárság kedvenc bentlakásos reformiskolájában, az Odenwaldschulében is történtek.

A német ’68-as mozgalomban is sötét fejezet a pedofília: a Zöldek például egészen 1992-ig nyíltan szorgalmazták a legalizálását;

a ’68-as értelmiség vezető napilapjában, a Die Tageszeitungban (Taz) még a 90-es évek elején is jelentek meg pedofíliát éltető cikkek. És nem csak szavakról van szó. Az alakuló Zöldek vagy a Taz szerkesztőségének történetéből hasonló esetek kerülnek elő az utóbbi években, mint most a regensburgi katolikus iskolából.