A visegrádi csoport (V4) magyar elnökségének első külügyminiszteri találkozóján a V4-es külügyi vezetők Ausztria, Horvátország és Szlovénia delegációjával kiegészülve tárgyaltak. A tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kijelentette: hét olyan ország képviselői találkoztak ma Budapesten, amelyek elkötelezett támogatói az EU bővítésének, és e tekintetben a nyugat-balkáni bővítés az első számú prioritás.
Kiemelte: be kell látni, hogy a Nyugat-Balkán vonatkozásában „a huszonnegyedik órában vagyunk”, a világpolitika és a regionális politika valamennyi szerelőjének van stratégiája ezt a térséget illetően, de úgy tűnik, az Európai Unió „nem tartozik ebbe a kategóriába”.
Viszont ha a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatát nem tudjuk felgyorsítani, akkor súlyos biztonsági kihívásokkal kell szembenéznünk az egész közép-európai térségben – vélekedett a külügyminiszter. Hozzátette: a Nyugat-Balkánon komoly feszültségek alakultak ki, és ha nem tudunk hiteles integrációs forgatókönyvet felmutatni a térség országainak, ezek a feszültségek kontrollálhatatlanná válhatnak.
Megjegyezte: sajnos „a brüsszeli tehetetlenség” már sok kérdésben okozott komoly problémákat.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország fenntartja elkötelezett támogatását a nyugat-balkáni országok felé a bővítés felgyorsítása érdekében. Ha folytatódik „az időhúzó politika” az EU oldaláról, akkor a térség magára marad, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent mindenkinek, de elsősorban Közép-Európának – mondta. Kitért rá: ha a nyugat-balkáni útvonal újranyílik, akkor Magyarország és a schengeni övezet déli határánál jelenik meg a rendkívüli migrációs nyomás.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ambiciózusnak nevezte a magyar V4-elnökségi programot, amelyet Pozsony teljes mértékben támogat. Szavai szerint a visegrádi együttműködésben nagyon fontos a pragmatizmus, ezért is összpontosítanak a polgáraik életére vonatkozó gyakorlati kérdésekre, így például a vasúti, energetikai és digitális összeköttetésre. Ez a közép-európai csoport nagyban hozzájárulhat az európai uniós problémák megoldásához – mondta.
A találkozó témái közül kiemelte az ukrán helyzetet, valamint a tanácskozáson részt vevő közép-európai államok által egységesen támogatott nyugat-balkáni EU-integrációt.
Witold Waszczykowski, a lengyel diplomácia vezetője úgy fogalmazott: a V4 olyan csoport, amely a megoldások része akar lenni, a négy ország együttműködése nem áll senkivel szemben. Ő is elismerően szólt a magyar V4-programról, így például a digitalizáció és az innovatív társadalom témájáról. Hangsúlyozta továbbá az észak–déli infrastrukturális összeköttetések, együttműködés fontosságát.
Jakub Dürr cseh külügyminiszter-helyettes szintén helyeselte, hogy Magyarország az összeköttetést választotta V4-elnöksége jelszavául. A négy közép-európai országnak a mindennapi szinten is meg kell mutatnia együttműködését, az állampolgárokat és a vállalkozásokat is össze kell kapcsolni – mondta.
Marija Pejcinovic Buric horvát miniszterelnök-helyettes, kül- és európai ügyi miniszter arról beszélt, hogy az ukrajnai helyzet nagyon összetett, az országnak egyidejűleg kell megküzdenie a területi reintegrációval és bekapcsolódnia az európai keretekbe. Horvátországnak nagyon hasznos tapasztalatai vannak ezeken a területeken, ezeket igyekszik is megosztani Ukrajnával – mondta.
A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban közölte: fontos, hogy a térség országai „ne álljanak meg az európai úton”, napirenden kell tartani a kérdést, hogy béke legyen a régióban és az országok felkészülhessenek az uniós tagságra.
Karl Erjavec szlovén külügyminiszter elmondta: Ukrajna esetében nincs ok a túlzott optimizmusra, de épp az ilyen regionális kezdeményezések, mint V4, segíthetnek a megoldáskeresésében.
Ugyancsak fontosnak nevezte a V4-et és más regionális kezdeményezéseket abból a szempontból, hogy a nyugat-balkáni országokban véghezvigyék a szükséges reformokat, hiszen – mondta – a belső feszültségek destabilizálhatják a régiót.
Michael Linhart, az osztrák külügyi és integrációs minisztérium főtitkára az ukrajnai helyzet tekintetében a minszki megállapodások betartását emelte ki. A nyugat-balkáni térség esetében megerősítette a reformok támogatásának jelentőségét a térség stabilitása, biztonsága és gazdasági jóléte érdekében.
Szijjártó Péter egy, a migrációs válságra vonatkozó kérdésre elmondta: két és fél éve mondják, hogy az EU külső határait meg kell védeni, és ha az EU nem nyeri vissza a képességét, hogy megvédje magát, nem tud megoldást találni a gondokra. A migrációs válság megoldása a külső határok megvédésével kezdődik, továbbá világossá kell tenni, hogy Európába csak az jöhet be, aki a hatályos jogszabályok alapján ezt megteheti – fogalmazott.
Miroslav Lajcák megjegyezte: szolidárisak Olaszországgal, és javaslatot készítenek az ottani helyzet rendezésére.
Michael Linhart közölte, a személyek szabad mozgása Európában csak akkor tartható meg, ha a külső határokat megvédjük.
