Visszaküldte a parlamentnek a bírósági törvényeket a lengyel államfő

Andrzej Duda már korábban jelezte, hogy megvétózza a jogszabályokat.

Andrzej Duda elnök visszaküldte a szejmnek az ellenzék és az Európai Bizottság által is vitatott két bírósági törvényt – derült ki a lengyel államfői hivatal Twitter közösségi honlapján megjelent, a lengyel alkotmány megfelelő előírására hivatkozó bejegyzésből, melyről az MTI számolt be.

A törvények megvétózását Andrzej Duda a múlt héten jelentette be. A parlamentben korábban jóváhagyott két jogszabály a tervezett lengyel igazságügyi reform részét alkotja, akárcsak a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvény, amelyet az elnök a múlt kedden viszont aláírt.

A lengyel államfői hivatal honlapján hétfő délután megjelent közleményben a KRS tagjainak megválasztását nevezik a szejmben újból megvitatandó legfontosabb kérdésnek. Duda már a törvény parlamenti megszavazását megelőző vita során azt javasolta, hogy az alsóház háromötödös többséggel válassza meg a KRS tagjait. A hétfőn ismertetett indoklásban megerősítette: fontosnak tartja, hogy a bírói függetlenség felett őrködő testület széles konszenzus eredményeként jöjjön létre.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) eredeti tervezete szerint a KRS tagjainak megválasztásához egyszerű parlamenti többség lett volna elegendő. A PiS még az elnöki vétó bejelentése előtt beleegyezett Duda javaslatába, a parlamentben megszavazott törvény azonban még nem tartalmazta ezt a megoldást. Egyes politikusok nyilatkozataiból arra lehetett következtetni, hogy ezt egy utólagos törvénymódosítással oldják majd meg.

A hétfői indoklásban az államfői hivatal a KRS-tagságra pályázó jelöltek állítására vonatkozó megoldásokat is kifogásol. Az államfő úgy értékeli, hogy a jelenlegi változat nem biztosítja „különféle bírói csoportok” képviseletét. A KRS-ben jelenleg a felsőbb szintű bíróságok képviselői vannak „túlreprezentálva” – véli Duda, „betegesnek” minősítve ezt az állapotot.

A legfelsőbb bíróságot érintő törvényben Duda többek között azt kifogásolta, hogy a széles hatáskörrel felruházott testületben az igazságügyi miniszter – aki jelenleg Lengyelországban főügyész is egyben – „óriási” befolyással lenne, ami veszélyeztetné a legfelsőbb bíróság függetlenségét és tekintélyét.

Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. Andrzej Duda a múlt héten bejelentette: két hónapon belül saját törvényjavaslatokat terjeszt elő a megvétózott törvények helyett. Korábbi bejelentések szerint a jogszabály újbóli megvitatásában illetékes szejm legközelebb szeptember 13-án, a nyári szünet után ül össze. 

A Jog és Igazságosság (PiS) elnöke korábban „komoly hibának” minősítette, hogy Andrzej Duda államfő bejelentése szerint megvétózza az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelső bíróságot érintő törvényeket. Kaczynski mindazonáltal úgy értékelte: „túl kell lépni ezen”. Reményének adott hangot, hogy a PiS – Duda „jelentős részvétele mellett ( ) – eléri célját, amelyet az ország teljes átépítése jelent ( ), vagyis hogy eltöröljük mindazt, amit a kommunizmus hagyott maga után”.

Szombaton mi is beszámoltunk arról, hogy hivatalos értesítő levelet küldött az Európai Bizottság Lengyelországnak, amellyel elindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, kötelezettségszegési eljárást az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt.

Az uniós bizottság szombati tájékoztatása szerint az Európai Bizottság korábbi ajánlásaiban szereplő aggályokat nem sikerült orvosolni, sőt még súlyosabbá vált a fenyegetés a bírói függetlenségre és a jogállamiságra nézve.

Az uniós bizottság közleményében aggályosnak nevezte, hogy olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelső bíróság tagjait azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. Megszüntetnék 15 jelenlegi bíró mandátumát a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS), utódjait a parlament alsóháza választaná meg, s nem a szakmai szervezetek, mint eddig.

A lengyel kormánynak egy hónap áll rendelkezésére, hogy rendezze az aggodalmat keltő kérdéseket, és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről – közölte az uniós bizottság.

Az ügy nem érhette váratlanul a lengyel kabinetet, az Európai Bizottság már szerdán jogi következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket, amelyek a bírálók szerint aláásnák az igazságszolgáltatás függetlenségét.