Nemrégiben írtuk meg, hogy a honvédség harmincéves szovjet Mi-17-es helikopterei minapi oroszországi, négymilliárd forintba került nagyjavításuk dacára sem képesek védekezni az ellenséges rakétatámadások ellen. Túlélőképességük – s velük együtt személyzetüké, illetve az általuk szállított magyar és szövetséges katonáké – így a modern harcmezőn a nullához közelít. Míg a hazai honvédelmi vezetés eddig láthatóan nem vette komolyan ezt a kérdést, az elmúlt hétvégén az erdélyi aranyosgyéresi légibázison megrendezett nyílt nap alkalmával megnézhettük, hogy a román légierő helikopterei – egy bő másfél évtizede végrehajtott izraeli modernizációs programnak köszönhetően – miként reagálnának a rájuk leselkedő halálos veszélyre éles helyzetben.
A nyílt napot hagyományosan Illés próféta, a román légierő védőszentjének napjához közel rendezik meg minden nyáron, elsősorban az ott szolgáló katonák hozzátartozói, a helyi közösség számára. A rendezvény évről évre nagyobb látványosságot kínálva, több érdeklődő számára (idén hétezren voltak) ad ízelítőt abból, hogy délkeleti szomszédunk légi és szárazföldi hadereje mire képes. Így az Aranyosgyéresen állomásozó korszerűsített MiG-21-esek, Brassóban gyártott, modernizált Puma helikopterek mellett tiszteletüket tették Bukarestből a Hercules és C-27J szállítógépek, és Románia Portugáliától nemrégiben használtan vett első F-16-osai is, Fetestiből.
Nem a gyárból frissiben kigördült, hanem több évtizedes keleti és nyugati eredetű technikáról van tehát szó, melyet azonban sikerült a legmodernebb követelményeknek megfelelően korszerűsíteni a rendszerváltás óta eltelt negyed században is. A MiG-21-esek például olyan sisakcélzóval és lézerirányítású bombákkal rendelkeznek, melyekről a sokszoros költségen lízingelt magyar Gripenek pilótái a mai napig csak álmodozhatnak. Az amerikai készletből vett Hercules szállítógépek – melyek közül az egyik szombaton korát meghazudtolva vígan fickándozott az Aranyos völgye felett – láttán a magyar megfigyelőnek pedig eszébe juthat, hogy ezeket a gépeket a kilencvenes évek végén eredetileg a magyar honvédségnek ajánlották fel, de amikor a tengerentúli delegáció Budapestre érkezett aláírni, a Honvédelmi Minisztériumban közölték velük, hogy „hát pénzünk az nincs”. Emlékezetes, hogy a magyar nemzeti légi szállító flotta mára egyetlen An-26-os gépre apadt, mellyel Orbán Viktor miniszterelnök már évek óta nem hajlandó utazni, helyette Csányi Sándor OTP-vezér magángépét veszi igénybe, melyet információink szerint kormánygépként meg is vennének.
A helikopterekre visszatérve, Románia a kilencvenes évek végén döntött arról, hogy a Ceausescu-érában Brassóban, francia licensz alapján gyártott Puma helikoptereit izraeli elektronikával modernizálja. Az infravörös éjjellátó berendezések, korszerű fegyverzet mellett a legfontosabb az volt, hogy önvédelmi berendezéskészletet kaptak. A gépek személyzete így érzékelheti, ha radar- vagy lézerbesugárzás éri a gépet, ha pedig rakétával veszik célba, azt infracsapdákkal – hivatalos néven megtévesztő töltetekkel – képesek eltéríteni. A hétvégi aranyosgyéresi programban részt vevő kilenc helikopter közül az egyik példány be is mutatta ezt a látványos eljárást, amikor az egyik manőver közben egy húszdarabos sorozatot lőtt ki a csalikból. A magnézium-teflon-viton (MTV) összetételű, magas hőmérsékleten égő ötvözet hamis célt képez még a legkorszerűbb infravörös önirányítású rakéták számára is, ezért nélkülözhetetlen, hogy ott legyen minden repülőeszköz fedélzetén, amelynek katonai feladatrendszeréből fakadóan mindig készen kell állnia, hogy harci zónába repüljön. A magyar helikopterek esetében ez sajnos nem teljesül.
