A német kancellár hagyományos nyári sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jogállamiság lengyelországi állapota „komoly téma”, mert az Európai Unión belüli együttműködés alapját a jogállami elvek alkotják – írja az MTI.
Merkel azt mondta, Berlin „nagyon komolyan” veszi az Európai Bizottság (EB) vonatkozó megállapításait, amelyekről részletesen tárgyal majd szerdán Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel. Hozzátette, Németország továbbra is jó kapcsolatot akar Lengyelországgal, de nem teheti meg, hogy „a béke kedvéért befogja a száját, és nem mond semmit”.
Akármennyire is fontos a tagállamok összetartása a brit uniós tagság megszüntetése (brexit) miatt, a jogállamiságot nem lehet elhanyagolni, mert egy olyan együttműködési forma, amelyben az összetartást csak a jogállamiság feladásának árán lehet megőrizni, „már nem az Európai Unió lenne” – mondta Angela Merkel.
Ezzel kapcsolatban a Der Spiegel című német hírmagazin a legutóbbi, hétvégi számában azt írta, hogy Jean-Claude Juncker meg akarja fosztani Lengyelországot szavazati jogától az Európai Tanácsban – az EU vezető testületében, az állam-, illetve kormányfőket, valamint az EB elnökét összefogó intézményben –, ha a varsói vezetés nem vonja vissza a Brüsszel szerint a jogállamiságot sértő igazságügyi reformot.
Ezért Juncker a nyári szünet előtti utolsó bizottsági ülésen arra utasította az uniós biztosokat, hogy igyekezzenek hazájukban támogatást szerezni a szavazati jog megvonására irányuló, úgynevezett hetedik cikkely szerinti eljáráshoz.
Az eljárás megindításához a tagállamok négyötödének támogatása szükséges, a szavazati jog megvonásához viszont teljes egyetértés, ezért a Der Spiegel szerint a német kormányban fenntartásokkal fogadták a bizottsági elnök kezdeményezését.
Ugyan a szociáldemokraták (SPD) részéről Sigmar Gabriel külügyminiszter Berlin támogatásáról biztosította Brüsszelt, de Merkel – a jobbközép CDU/CSU pártszövetség vezetője – szerint nem lenne helyes tovább mélyíteni a konfliktust. A kancellár Magyarország várható vétójától tart a szavazati jog megvonásáról szóló döntésnél – írta a Der Spiegel.
Jean-Claude Juncker szerdán hivatalos látogatást tesz Berlinben, az eddigi tervek szerint az Angela Merkellel folytatott megbeszélés után nem tartanak sajtótájékoztatót.
Ugyancsak kedden Vanessa Mock, az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének egyik szóvivője is arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság megítélése szerint a lengyel kormány veszélyezteti a jogállamiságot.
Újságírói kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta, az Európai Bizottság megkapta Lengyelországtól azt a 12 oldalas dokumentumot, amellyel Varsó a júliusban küldött ajánlására válaszolt.
Mock aláhúzta: az uniós szabályozás világosan rögzíti, hogy a Bizottságnak hogyan kell eljárnia akkor, ha egy tagállamban veszélybe kerül a jogállamiság. A szabályozás keretet biztosít a párbeszédre az érintett tagállammal annak érdekében, hogy elejét vegyék a jogállamiság súlyos megsértésének. A párbeszéd lehetőséget ad arra is, hogy a tagállam bizonyítsa: nem áll fenn a jogállamiság megsértésének veszélye – tette hozzá.
Júliusban a vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt az Európai Bizottság, „súlyos aggodalmának” adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban.
A brüsszeli Bizottság összesen négy lengyel bírósági törvényt kifogásol. Közülük az egyik, már hatályba lépett jogszabály miatt július végén kötelezettségszegési eljárást indított el. Korábban jelezte: amennyiben a lengyel elnök által megvétózott két törvény mégis hatályba lépne, kész elindítani az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást is, amely végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat.
A lengyel külügyminisztérium honlapján hétfőn közzétett nyilatkozat szerint Varsó kétségbe vonja a vele szemben elindított uniós jogállamisági mechanizmus jogszerűségét, az eljárás keretében bírált igazságügyi reformot pedig az európai elveknek megfelelőnek tartja.
Sajtóinformációk szerint a 12 oldalnyi lengyel válaszban más uniós tagállamokban, köztük Spanyolországban, Dániában vagy Észtországban alkalmazott megoldásokat neveznek a lengyel bírósági reform mintájának. Ismertetik a lengyel igazságügyi reform céljait, közülük a bíróságok nagyobb hatékonyságát, az évekig húzódó perek lerövidítését emelik ki.
A bíráló nyilatkozatokra reagálva Beata Szydlo lengyel kormányfő közölte: Lengyelország védeni fogja az Európai Unió alapértékeit, az egyes tagállamok érdekei nem szoríthatják háttérbe a biztonságot.
A lengyel köztévében is sugárzott beszédében „egyes uniós politikusok Lengyelországról szóló igazságtalan nyilatkozatait” említette. Rámutatva az Európa előtt álló kihívásokra, Beata Szydlo az egységet nevezte fontosnak. „Egyes államok részleges érdekei ne szorítsák háttérbe a legfontosabb kihívást, a kontinens lakosai biztonságának megőrzését” – szorgalmazta. Aláhúzta: Lengyelország „demokratikus, a jogállamiságot megőrző, szolidáris és Európa-barát ország”. Nyomatékosította, hogy Varsó számára fontosak az EU alapját képező értékek, többek között a szabad piac és a versenyképesség.
A nyilatkozatokra Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes is utalt, aláhúzva: a lengyel kormány osztja azt a véleményt, hogy a jogállamiság az EU egyik fontos elve. Úgy értékelte: a Brüsszelbe ez ügyben hétfőn továbbított részletes lengyel magyarázatok „várhatóan csillapítják, nem pedig súlyosbítják a helyzetet”.
Merkel nyilatkozatát viszont üdvözölte az ellenzéki Polgári Platform nevében nyilatkozó Rafal Trzaskowski képviselő, alapvetőnek nevezve a jogállamiság kérdését. „Ha egy »klub« tagja nem tartja be ennek szabályait, következményekre kell számítania” – jelentette ki.
A lengyel államfő egyébként még július végén küldött vissza a parlamentnek két bírósági törvényt: már korábban bejelentette, hogy megvétózza a lengyel igazságügyi reform részét alkotó, az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a legfelső bíróságról szóló jogszabályokat. A parlamentben korábban jóváhagyott két jogszabály a tervezett lengyel igazságügyi reform részét alkotja, akárcsak a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvény, amelyet az elnök a múlt kedden viszont aláírt.
Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. Andrzej Duda bejelentette: két hónapon belül saját törvényjavaslatokat terjeszt elő a megvétózott törvények helyett. Korábbi közlések szerint a jogszabály újbóli megvitatásában illetékes szejm legközelebb szeptember 13-án, a nyári szünet után ül össze.
A Jog és Igazságosság (PiS) elnöke korábban „komoly hibának” minősítette, hogy Andrzej Duda államfő bejelentése szerint megvétózza az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelső bíróságot érintő törvényeket.
Angela Merkel hagyományos nyári sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy az Európai Unió még nem végezte el „házi feladatait” a menekültügyben, mert nem működőképes a dublini rendszer, és nem minden tagállam hajlandó részt venni a menekültek méltányos, fair elosztásában. Kijelentette, hogy a dublini uniós menekültügyi rendszer reformja és a menekültek tagállamok közötti elosztása ügyében is „intenzíven tovább kell dolgozni”, mert elfogadhatatlan, hogy a tagállamok csak akkor gyakorolják a szolidaritást, ha érdekük fűződik hozzá. „Vagy szolidárisak vagyunk egymással, az olyan tagállamokkal, mint Olaszország és Görögország”, vagy nem, aminek azonban „súlyos következményei” lennének – mondta. A 2015. szeptember elején Magyarországon az osztrák határ felé gyalog elindult emberek ügyére utalva kiemelte: „fontos és helyes” döntés volt befogadni őket, mert meg kellett oldani egy „humanitárius szükséghelyzetet”. Azonban a migrációs válság legyőzéséhez hosszabb távú megoldás kell, amelynek elemei „ugyanabban a szellemiségben gyökereznek”, mint a 2015. szeptemberi döntés. Változatlanul az a kiindulópont, hogy „nem zárkózhatunk be, és nem csinálhatunk egyszerűen mindent ugyanúgy, ahogy eddig” – húzta alá Angela Merkel.(MTI)
