– Vonszold csak magad, mint egy giliszta! – üvöltötték katonák Paula Colmenareznek, a venezuelai központi egyetem jogászhallgatójának. Mindez akkor történt, amikor a fiatal nő egy Nicolás Maduro elnök ellen szervezett tüntetésen vett részt júliusban. – Több tucat katona egyszerre esett nekem. Letartóztattak, és a lábam közét fogdosták, letakart fejjel elvittek egy robogón. Csak később engedtek el, miután az esetet megörökítő fénykép terjedni kezdett az interneten – mondta az El País napilapnak Colmenarez.
A latin-amerikai ország a polgárháború küszöbén áll. Hiányoznak az alapvető élelmiszerek, nincs gyógyszer, nincs ellátás, és az egészért felelős chavista rendszert és az azt képviselő Madurót és katonaságát egyelőre demokratikus úton képtelenség leváltani. A sofőrből köztársasági elnökké avanzsált Nicolás Maduro (Hugo Chávez utódja) által létrehozott, új alkotmányozó nemzetgyűlés múlt héten, a nemzeti gárda segítségével megszállta a caracasi parlament épületét, kizárva az ellenzéki többségű törvényhozás tagjait. Az elnök azon dolgozik, hogy újraírhassa az alkotmányt, hogy a jövőre esedékes államfőválasztást ellehetetlenítse és bebetonozza hatalmát.
Az egyre borzalmasabb venezuelai állapotok számos szervezetet, köztük az ENSZ emberi jogi bizottságát is aggasztják, amelynek tagjai felhívták az elnök figyelmét, hogy fejezze be a tüntetők ellen alkalmazott szisztematikus, túlzottan agresszív fellépést.
Az ENSZ mellett a Human Rights Watch is megálljt parancsolna a kínzásoknak. Tamara Taraciuk, a szervezet egyik tagja az El Paísnak mesélt tapasztalatairól. – Már nemcsak politikai ellenfeleikkel bánnak el kegyetlenül, hanem az utcán vonuló kormánykritikus tüntetőkkel is.
Egy barquisimetói segédápolót, Mileidy Gonzálezt akkor tartóztatták le, amikor egy tüntetés mellett sétált. Azt mondta, hogy miután bevitték a kapitányságra, megbilincselték, majd felakasztották a plafonra, és lógva ütötték-vágták. – Megfenyegettek, hogy megerőszakolnak vagy elrejtenek nálam kábítószert, amit majd megtalálnak, ha fel merem őket jelenteni – állítja González, aki a brutális verés után nyolc napig feküdt kórházban. – Egyetlen orvos sem adott ki látleletet, amikor távoztam. Féltek – tette hozzá a fiatal nő, aki most készül a bíróságra magát védeni. Ugyanis a rendőri munka akadályozásával vádolják.
A Guardia Nacional Bolivariana (katonai rendőrség) hírhedt a kegyetlenkedéseiről. Ezért még több ellenálló megy az utcára, köztük olyanok is, akik csak a balhét keresik. Ilyenek közé keverednek olyan tisztességes tüntetők is, mint az El Nacional venezuelai hírportálnak álnéven nyilatkozó caracasi egyetemista, Tulio.
– Amikor láttam, hogy közeleg a vízágyú mögül tizenöt katona, elkezdtem futni. De elkaptak, a cipőfűzőmmel megkötöztek, rátapostak a fejemre, ocsmányságokat mondtak, majd a pólómat a fejemre húzták, és úgy vittek el robogón. A venezuelai titkosszolgálat (Sebín) egyik bázisára szállítottak, ahol tovább ütöttek. Kikérdeztek, majd egy szobába tettek, ahol Chávez 2012-es kampányindulóit kellett hallgatnom teljes hangerőn. Ezután egy orvost küldtek hozzám, aki megvizsgált, majd közölte: jól vagyok. Kisvártatva könnygázt kaptam az arcomba. Ezt imádják használni. Eltelt egy kis idő, nem tudom, mennyi, amikor visszajöttek, és elkérték minden internetes hozzáférésemet. Facebook, Twitter, Gmail, minden. Az egyikbe nem sikerült belépniük (valószínűleg akaratomon kívül rossz jelszót adtam meg), visszajöttek, és sokkolóval nekem estek. Próbáltam nekik mondani, hogy azzal amit teszek, értük és családjaikért is kiállok, mert mindenki éhen fog halni. De nem szóltak semmit – mesélte a férfi.
Egy Venezuelában élő ismerősöm pár napja így számolt be a jelenlegi állapotokról: – A helyzet válságosra fordult, akkora az infláció, hogy lassan elveszítjük a jövedelmünket. Az állandósult tüntetések és sztrájkok miatt dolgozni sem lehet. Jómagam élelmiszert vettem az összes pénzemen, ez azt jelenti, hogy 3 hétre vagyok ellátva. A magánszemélyek csak feketepiacon jutnak dollárhoz. Így aztán az élelmiszer 80 százalékát feketepiaci áron importálják, és a feketepiaci áron árulják. Ezen az üzleten néhányan nagyon meggazdagszanak, pedig az embereknek nincs elég pénzük a gyorsan dráguló élelmiszerekre. Április óta összesen 400 ezer bolivárt kerestem, ez 100 dollárnak felel meg a feketepiacon. Minden arra irányuló próbálkozásom, hogy más országba eljussak dolgozni, eredménytelen. Egyébként is rengeteg a kivándorló. Már nagyon utálják őket a többi spanyol ajkú országban.
