Trump szerdán Twitter-bejegyzésben tette közzé véleményét arról, hogy a diplomáciai erőfeszítések eddig nem hoztak eredményt az észak-koreai válság enyhítésében. „Az Egyesült Államok 25 év óta tárgyal Észak-Koreával, és fizeti neki a zsarolási pénzt. Nem a tárgyalás jelenti a megoldást” – fogalmazott az elnök.
Trump ugyan nem fejtette ki, hogy mit értett „zsarolási pénz” alatt, de elemzők szerint arra utalhatott, hogy Washington korábban nemzetközi segélyben részesítette az ázsiai kommunista országot. 1995 és 2008 között Washington 1,3 milliárd dollár értékben juttatott különböző formájú segélyeket Phenjannak – írja az MTI.
Előző napi közleményében Donald Trump még azt az álláspontot képviselte, hogy Észak-Korea ügyében „minden megoldás elképzelhető”. Leszögezte: a világ „hangos és egyértelmű üzenetet” kapott Észak-Koreától. „A fenyegető és destabilizáló cselekedetek csak tovább növelik az észak-koreai rezsim elszigeteltségét a térségben és a nemzetközi közösségben egyaránt” – fogalmazott.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az amerikai kollégájával, Rex Tillersonnal folytatott szerdai telefonbeszélgetésében önmérsékletre intette az Egyesült Államokat Észak-Korea ügyében. Az orosz külügyminisztérium szerint Lavrov sürgette Washingtont, hogy tartózkodjon mindenféle katonai akciótól a Koreai-félszigeten, amely esetleg „beláthatatlan következményekkel járna”. Hangsúlyozta: Oroszország szerint minden további nyomásgyakorlást szolgáló szankció a phenjani rezsimmel szemben kontraproduktív lenne. Nincs alternatívája a Koreai-félszigeten kialakult feszültségek politikai úton enyhítésének – szögezte le Lavrov. A moszkvai tárca közlése szerint Tillerson és Lavrov egyetértettek abban, hogy a legfrissebb észak-koreai rakétaindítás az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak újabb megsértését jelenti.
A dél-koreai hadsereg kedden közölte, hogy Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát indított, amely átrepült Japán északkeleti része felett, és a Csendes-óceánba csapódott. A hírt megerősítette a japán kormány is. A rakéta a beszámolók szerint 2700 kilométert tett meg, legnagyobb tengerszint feletti magassága 550 kilométer volt. A tokiói vezetés működésbe hozta riasztórendszerét, és figyelmeztette a térség prefektúráit a veszélyre. Az NHK japán közszolgálati tévé arról számolt be, hogy nincs jele károknak.