Trump szerdán Twitter-bejegyzésben tette közzé véleményét arról, hogy a diplomáciai erőfeszítések eddig nem hoztak eredményt az észak-koreai válság enyhítésében. „Az Egyesült Államok 25 év óta tárgyal Észak-Koreával, és fizeti neki a zsarolási pénzt. Nem a tárgyalás jelenti a megoldást” – fogalmazott az elnök.
Trump ugyan nem fejtette ki, hogy mit értett „zsarolási pénz” alatt, de elemzők szerint arra utalhatott, hogy Washington korábban nemzetközi segélyben részesítette az ázsiai kommunista országot. 1995 és 2008 között Washington 1,3 milliárd dollár értékben juttatott különböző formájú segélyeket Phenjannak – írja az MTI.
Előző napi közleményében Donald Trump még azt az álláspontot képviselte, hogy Észak-Korea ügyében „minden megoldás elképzelhető”. Leszögezte: a világ „hangos és egyértelmű üzenetet” kapott Észak-Koreától. „A fenyegető és destabilizáló cselekedetek csak tovább növelik az észak-koreai rezsim elszigeteltségét a térségben és a nemzetközi közösségben egyaránt” – fogalmazott.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az amerikai kollégájával, Rex Tillersonnal folytatott szerdai telefonbeszélgetésében önmérsékletre intette az Egyesült Államokat Észak-Korea ügyében. Az orosz külügyminisztérium szerint Lavrov sürgette Washingtont, hogy tartózkodjon mindenféle katonai akciótól a Koreai-félszigeten, amely esetleg „beláthatatlan következményekkel járna”. Hangsúlyozta: Oroszország szerint minden további nyomásgyakorlást szolgáló szankció a phenjani rezsimmel szemben kontraproduktív lenne. Nincs alternatívája a Koreai-félszigeten kialakult feszültségek politikai úton enyhítésének – szögezte le Lavrov. A moszkvai tárca közlése szerint Tillerson és Lavrov egyetértettek abban, hogy a legfrissebb észak-koreai rakétaindítás az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak újabb megsértését jelenti.
A dél-koreai hadsereg kedden közölte, hogy Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát indított, amely átrepült Japán északkeleti része felett, és a Csendes-óceánba csapódott. A hírt megerősítette a japán kormány is. A rakéta a beszámolók szerint 2700 kilométert tett meg, legnagyobb tengerszint feletti magassága 550 kilométer volt. A tokiói vezetés működésbe hozta riasztórendszerét, és figyelmeztette a térség prefektúráit a veszélyre. Az NHK japán közszolgálati tévé arról számolt be, hogy nincs jele károknak.
Szerdán Hua Csun-jing, a kínai külügyminisztérium szóvivője közölte: Kína ellenez minden egyoldalú, Észak-Korea megzabolázását célzó szankciót, a büntetőintézkedéseknek az ENSZ Biztonsági Tanácsán belül kell megvalósulniuk. Pekingnek nyugati vezetők szerint erőteljesebb nyomást kellene gyakorolnia Észak-Koreára, hogy az leállítsa rakétakísérleteit. Korábban Donald Trump már többször hangoztatta, hogy Kína többet tehetne Észak-Korea megzabolázásáért, Theresa May brit miniszterelnök pedig szerdán délelőtt sürgette Kínát, hogy gyakoroljon erőteljesebb nyomást Észak-Koreára. May szerint Pekingnek kulcsszerepet kellene játszania a Phenjanból érkező provokációk megállításában. Hua Csun-jing ugyanakkor szinte rögtön visszautasította Theresa May üzenetét, és „felelőtlen álláspontnak” minősítette. „A kérdés békés rendezésének kulcsa Phenjan és Washington, illetve Phenjan és Szöul kezében van” – hangsúlyozta.
Kedden délután egyébként az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén a szervezet újabb, az észak-koreai rakétakísérletet „határozottan elítélő” határozatot hozott, ám abban nem jelölt meg egyetlen újabb büntetőintézkedést sem, csupán a régebbi szankciók betartására szólította fel a világszervezet tagjait és a nemzetközi közösséget.
Rex Tillerson külügyminiszter és James Mattis védelmi miniszter korábban – egy augusztus 13-án a The Wall Street Journal című lapban közösen publikált cikkben – amellett állt ki, hogy a feszültség enyhítésének és Észak-Korea atomfegyver-mentesítésének legjobb módja a gazdasági és diplomáciai nyomásgyakorlás. (MTI)
