A szokatlanul részletes beszámoló a támadási tervről újabb állomása az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti kölcsönös fenyegetőzésnek. Donald Trump amerikai elnök „olyan tűzzel és haraggal” fenyegette meg kedden Phenjant, „amilyet még nem látott a világ”, ha Észak-Korea tovább fenyegetné az Egyesült Államokat, később azonban két Twitter-üzenetben is visszafogottabban nyilvánult meg. Phenjan szerdán közölte: „komolyan mérlegeli”, hogy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáival csapást mérjen Guam szigetére, ahol az amerikai haderőnek hadászati jelentőségű katonai létesítményei vannak – írja az MTI.
A KCNA a csütörtöki jelentésében „zagyvaságok tömkelegének” nevezte Trump fenyegetését. „Képtelenség értelmes párbeszédet folytatni egy ilyen őrülttel, csak nyers erővel lehet rá hatni” – írta a hírügynökség, hozzátéve, hogy Phenjan továbbra is figyelemmel kíséri az Egyesült Államok nyilatkozatait és viselkedését. „A Koreai Néphadsereg által elindítandó Hvaszong-12 rakéták elrepülnek majd Simane, Hirosima és Kócsi japán prefektúrák fölött” – idézte a KCNA Kim Rakgjom tábornokot, a hadsereg stratégiai erőinek parancsnokát. „A rakéták 3356,7 kilométer hosszú pályát futnak majd be, amihez 1065 másodpercre lesz szükségük, és Guamtól 30-40 kilométerre csapódnak be az óceánba” – tette hozzá a tábornok.
A japán kormány szóvivője a jelentésre reagálva azt mondta: „Határozottan felszólítjuk Észak-Koreát, hogy vegye komolyan a nemzetközi közösség többszöri figyelmeztetését, tegyen eleget az ENSZ határozatainak, és tartózkodjon a további provokációktól.”
A szóvivő azonban – minthogy Japán az Egyesült Államok szoros szövetségese – Donald Trumpéhoz hasonló harcias hangnemet is megütött: „Nagyon fontos fenntartani az Egyesült Államok nukleáris elrettentő erejét ebben a nagyon aggasztó térségi biztonsági helyzetben. Trump elnök ki is jelentette, hogy semmilyen válaszlehetőséget nem zár ki, így a katonait sem, és a japán kormány üdvözli ezt a politikát” – mondta Szuga Josihide.
Onodera Icunori japán védelmi miniszter pedig a Kyodo hírügynökség jelentése szerint azt mondta a tokiói parlament alsóházának egyik bizottságában: Japán jogszerűen elfoghat minden olyan észak-koreai rakétát, amely Guam felé tart, hiszen annak fölötte kell elrepülnie, és így veszélyezteti a szigetországot is.
Szakértők azt mondják: Japán egyelőre nem képes elfogni ilyen rakétát – jegyezte meg a Reuters.
Okonogi Maszao, a tokiói Keió Egyetem emeritus professzora a KCNA jelentésére reagálva azt mondta a Reuters hírügynökségnek: szerinte Phenjan kevésbé fenyegetni akar, inkább figyelmeztet, hogy változások várhatók rakétakísérleti programjában. „Talán azt tervezik, hogy a kísérletképpen elindított rakéták nem a Japán-tengerbe fognak becsapódni (mint eddig), hanem Guam környékén. A bejelentésnek az lehet a burkolt üzenete, hogy ez nem egy valódi támadás lesz” – mondta.
A japán légierő bejelentette csütörtökön, hogy az ország légterében, de a Koreai-félszigethez közel közös légi hadgyakorlatot tartott kedden amerikai bombázó repülőgépekkel az észak-koreai rakétakísérletek miatt kialakult feszült térségi helyzetben. A Kjúsú sziget körüli gyakorlatban két B–1B Lancer amerikai bombázó és két F–2-es japán harci gép vett részt. Az amerikai gépek a Japánnal közös gyakorlat után a dél-koreai légierővel közösen is elvégeztek egy hasonló gyakorlatot – tette hozzá a japán légierő.
Donald Trump amerikai elnök még üzletemberként 1999-ben adott egy interjút a CNN-nek, és ebben arról beszélt, hogy ha ő volna az elnök, megelőző katonai csapást mérne Észak-Koreára. A felvétel egyes részleteit az amerikai hírtévé most feltette a YouTube fájlmegosztó oldalra. Trump a riporter kérdésére válaszolva jelentette azt ki, hogy kész volna csapást mérni Észak-Koreára, de, mint mondta, előbb tárgyalna Phenjannal. „Veszettül tárgyalnék, és megpróbálnám elérni a lehető legjobb megállapodást” – jelentette ki. Hozzátette azonban, hogy ha nem járna sikerrel, akkor „jobb előbb megoldani a problémát, mint később”. „Vagy ön csak öt év múlva oldaná meg, amikor már mindenütt lesznek robbanótölteteik, és mindegyik New Yorkra, Washingtonra és mindegyikünkre irányul?” – kérdezett akkor vissza Trump.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt szombaton fogadott el – amerikai kezdeményezésre – újabb szigorú gazdasági büntetőintézkedéseket Észak-Koreával szemben annak nukleáris és rakétaprogramja miatt. Ezúttal Észak-Korea eddigi legfőbb szövetségese, Kína is egyértelműen kiállt a döntés mellett, közölve, hogy „100 százalékig, teljesen és szigorúan” be fogja tartani az új szankciós előírásokat.
A szankció nyomán Phenjan évi egymilliárd dollárnyi (több mint 255 milliárd forintnyi) exportbevételtől eshet el. A fenti lépéseken kívül utazási tilalommal és vagyonuk befagyasztásával sújtottak kilenc, a bankszektorban és a hadiiparban tevékenykedő észak-koreai magánszemélyt, illetve zárolták négy észak-koreai vállalat – köztük két bank és egy biztosító – vagyonát.
A határozat egyúttal megtiltja a külföldi cégeknek, hogy közös vállalatokat hozzanak létre észak-koreai partnerekkel, illetve elrendelte a már létező társaságokba való befektetések leállítását.
A 2371-es határozat 2006 óta a nyolcadik a maga nemében. A Biztonsági Tanács legutóbb júniusban fokozta a nyomást Észak-Koreán, de Phenjant eddig nem sikerült megfékezni. Donald Trump amerikai elnök januári beiktatása óta a szombaton elfogadottak voltak az első BT-szankciók, amelyeket amerikai kezdeményezésre léptettek életbe Észak-Koreával szemben.
Mint megírtuk, a 885 négyzetkilométer kiterjedésű amerikai földterület Phenjantól 3400 kilométerre található, százhatvanezren lakják, és saját kormányzóval rendelkezik. A sziget nagy része katonai irányítás alatt áll, az itt állomásozó katonák száma háromezer-nyolcszázharmincegy. Guamon található egyebek közt az elsősorban B–52-es bombázóknak otthont adó Anderson légibázis. A The Guardian megfogalmazása szerint a szigetet úgy tartják nyilván az amerikai hadseregben, mint egy nagy, állandó repülőgép-anyahajót.
