Kínos balesetek sorozata: nagy lehet a baj az amerikai haditengerészetnél

Újabb tragikus ütközés szenvedett el a világ legerősebb flottájának egyik hajója. Rendszerszintűek a gondok?

Hogy a baj rendszerszintű is lehet, arra az is utal, hogy az amerikai haditengerészet első embere, John M. Richardson a balesetet követően egynapos biztonsági leállást hirdetett meg, ami rendkívül ritka dolognak számít. Az átfogó intézkedés keretében az elkövetkező két hétben minden amerikai hadihajónak „műveleti szünetet” kell tartania, mialatt áttekintik biztonsági rendszabályaikat.

Felmenők a névadók

A hétfői balesetben érintett DDG-56 hadrendi számú egységet a keményvonalas arizonai republikánus szenátor, John McCain, flottánál tengernagyként szolgált édesapjáról és nagyapjáról nevezték el. A családhoz drámai történet is fűződik: miután a legifjabb McCaint haditengerészeti pilótaként 1967-ben lelőtték Vietnam fölött, és hadifogságba került, a vietnamiak felajánlották, hogy apja hadszíntér-parancsnoki tisztségére tekintettel elengedik. Az akkor 31 éves főhadnagy elutasította a könnyítést, és végül öt és fél évig raboskodott Hanoiban. (Z. G.)

Miközben a hajóbaleset az amerikaiak fokozódó távol-keleti katonai jelenlétére és annak növekvő kockázataira világítanak rá, ismét fellángoltak az indulatok a Koreai-félszigeten is.  Hétfőn ugyanis elkezdődött az évenként esedékes amerikai-dél-koreai, Ulchi-Freedom Guardian fedőnevű hadgyakorlat. Noha rendszeres eseményről van szó, idén különös jelentősége van. Hiszen azzal, hogy az északi remeteállam már rendelkezik az Egyesült Államok szárazföldi részét is elérni képes ballisztikus rakétával, a guami amerikai támaszpont megtámadásával pedig konkrétan fenyegetőzött is, a szembenállás talán most a legélesebb – legalábbis ha az utóbbi egy évtizedet vizsgáljuk. És bár az Egyesült Államok közlése szerint a szokott módon Phenjant is értesítették a műveletek megkezdéséről, külön kiemelve, hogy annak célja főként a védelmi képességek növelése, ez a Kim-rezsimet értelemszerűen nem nyugtatta meg.

„A közös hadgyakorlat a velünk szembeni ellenségesség legközvetlenebb kifejezése, és senki nem tudja garantálni, hogy a gyakorlatból nem lesznek valóságos harcok” – üzenték Phenjanból. Garantálni persze senki nem tudja, de a gyakorlat egyrészt főként számítógépes szimulációkból áll, másrészt évente megtartják, eddig pedig még nem indult újra a hivatalosan ma is tartó háború. Ennek ellenére biztonsági szempontból aligha lehet megnyugtató 80 ezer ellenséges katona (50 ezer dél-koreai mellett 30 ezer amerikai egyenruhás) mozgolódása nem messze a határoktól.

S miközben a Koreai-félszigeten az események eszkalációjától tartanak, Donald Trump a tervek szerint hamarosan ismerteti a hosszú ideje várt kormánystratégiát Afganisztánnal, illetve a Dél-Ázsiának nevezett, India és Pakisztán fémjelezte régióval kapcsolatban.