Szertefoszlani látszik Kína csillogó hollywoodi álma

A tervek szerint Kína 2018-ra a világ filmipari központjává vált volna, a párt azonban időközben meggondolta magát.

Négy évvel ezelőtt valóságos sokként érte a hollywoodi elitet, amikor a 2013-as Emmy-díj gáláján számos fontos vendég széke maradt üresen. Olyan csúcsnevek, mint Leonardo DiCaprio, Nicole Kidman és John Travolta, aznap este a Csendes-óceán túlpartján, a Santung tartományi Csingtaóban sétáltak végig a vörös szőnyegen. A hollywoodi filmesek az ázsiai szórakoztatóipari mamutvállalat, a Dalian Wanda csoport meghívására érkeztek Kínába, hogy együtt ünnepeljék a nyolcmilliárd dolláros beruházással megépített új stúdiót. Vang Csien-lin (Wang Jianlin), az Oriental Movie Metropolis nevű épületkomplexum megálmodója akkor újságíróknak azt mondta: nagy lépést tettek előre, hogy 2018-ra Kína a világ legnagyobb filmipari hatalmává nője ki magát.

Mára azonban kiderült, Hollywoodnak nem kell tartania a trónfosztástól. Vang feladta ambícióit, miután elváltak a politikai vezetés érdekeitől. A Wanda-csoport az elmúlt években az úgynevezett szürke orrszarvú skatulyába került, elveszítve ezzel a kommunista párt bizalmát. Az eredetileg egy tavalyi amerikai menedzsmentkönyvben megjelent fogalommal újabban gyakran találkozni a kínai közbeszédben. Azokra a látható gazdasági problémákra utal, amelyek – akárcsak az orrszavúk – csak később válnak veszélyessé, akkor, amikor már mozgásba lendültek. Ilyen kvázi piaci buborékok a túl nagyra nőtt kínai magánvállalatok is. A politikai és gazdasági támogatást élvező cégek sokaknak adnak munkát, nagyban befolyásolják a kínai pénzügyi piacokat, miközben úsznak az adósságban. Az állami bankok biankó csekkjével a zsebükben nyomultak be agresszívan a nemzetközi piacra, számos nagy visszhangot keltő felvásárlást bonyolítva le. A brit Dealogic piackutató intézet felmérése alapján a négy kínai mamutvállalat – amelyek egyike a Dalian Wanda csoport is – az elmúlt öt évben 41 milliárd dollár értékben fektetett be külföldön. Bár kezdetben a terjeszkedést a politikai vezetés is támogatta, a gazdasági növekedéssel már össze nem egyeztethető pénzköltés mára a kínai államot is adósságba sodorta. A leselkedő szürke orrszavú elsőként a Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) kínai pártlapnak szúrt szemet. Júliusban megjelent cikkükben figyelmeztettek az eladósodás mértékére. Aggályukat a párt vezetése osztja: szintén a múlt hónapban került sor az ötévente zárt ajtók mögött tartott pénzügyi munkakonferenciára, amelyen Kína elnöke, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) bővítette a piaci ellenőrzést ellátó szervezetek eszközeit.

Mindez egy időre megpecsételte Kína hollywoodi álmának sorsát. Bizonyára politikai nyomásra Vang Csien-lin a Dalian Wanda csoport adósságait is gőzerővel törleszteni kezdte. A világon mindenhol szállodákat, bevásárlóközpontokat fenntartó kínai cég 13 milliárd dollár értékben adott túl eszközein. Az üzleti lépés a filmipari portfóliót is érintette. A Sunac China holding vált a 2013-ban nyitott csingtaói Oriental Movie Metropolis többségi tulajdonosává, a Wanda-csoport részesedése 9 százalékra csökkent. Igaz, ahogy a The Australian hírportál megjegyzi, az épületkomplexumról napvilágot látott hírek előre jelezték a változást. A stúdiókba nem sikerült becsalogatni a külföldi filmeket, elsősorban kínai tévés produkciók készülnek bennük. A vidámpark és szórakoztató központ sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és a Vang ambícióit kifejezni hivatott, nagyszabású filmfesztivál ötlete is fiókba került. A kínai üzletember ezért olyan amerikai filmes cégek, mint a Legendary Entertainment, illetve a Paramount Pictures megvásárlásáról tárgyalt, de ezeket versenyjogi akadályok miatt csak részben kebelezhette be. Közben a hollywoodi terjeszkedés a pártnak is szemet szúrt. A Caixin hetilapnak adott interjúban Vang közölte, vállalata a jövőben a belföldi beruházásokra összpontosít majd.