Eddig törvényeket kizárólag a kongresszus hozhatott, amelyben a 2015. decemberi választás óta az ellenzék képviselői vannak többségben.
„Az alkotmányozó nemzetgyűlés magára vette a törvényhozói hatásköröket a béke, a társadalmi, a gazdasági, a pénzügyi rendszer és a venezuelaiak emberi jogainak védelme érdekében” – áll a testület Twitter-oldalán.
Az El Nacional című független folyóirat internetes változata azt a következtetést vonja le a bejelentésből, hogy fel fogják oszlatni a parlamentet.
Venezuelában az ellenzék bojkottja mellett július végén választották meg az 545 tagú alkotmányozó nemzetgyűlést, amelynek létrejötte Maduro szerint egyedüli remény lehet a béke helyreállítására a válság sújtotta országban. Az ellenzék szerint ugyanakkor a népszerűtlen Maduro az új alkotmány megírásával megbízott testület révén akarja megőrizni elnöki hatalmát.
Az Egyesült Államok „az egész félteke demokráciájára mért csapásnak” nevezte az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását és büntetőintézkedéseket léptett életbe Venezuela ellen.
A pénteki döntés a gyakorlatban nem sokat változtat a kialakult helyzeten a Reuters brit hírügynökség szerint. A szocialista többségű legfelső bíróság megnyirbálta a kongresszus hatásköreit, és 2016 óta minden általa elfogadott törvényt megvétózott. A Reuters szerint a pénteki döntés úgy értelmezhető, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés inkább az ellenzék befolyását hivatott csökkenteni, mintsem az alkotmányt módosítani, ami a hivatalos feladata lenne.
A kongresszusi képviselőket meghívták a nemzetgyűlés pénteki ülésére, de a törvényhozás vezetői nem fogadták el a meghívást. „A kongresszus az alkotmánynak és a népnek engedelmeskedik. Nem ismerjük el az alkotmányozó nemzetgyűlést, még kevésbé vetjük magunkat alá az akaratának” – írta Twitter-üzenetében Freddy Guevara kongresszusi alelnök, ellenzéki politikus.
