Elítélte a kisebbségi rohingyák elleni jogsértéseket, és a vétkesek felelősségre vonását ígérte Ang Szán Szu Csí mianmari vezető kedden a nemzetéhez intézett beszédében, írja az MTI.
Szu Csí azután szánta rá magát erre a lépésre, hogy az Európai Parlament már jelezte, visszavonhatják tőle az emberi jogok védelmezőinek megítélt Szaharov-díjat – igaz, a politikus egyszer már átadott Nobel-békedíját nem lehet visszavenni.
Ang Szán Szu Csí a parlamentben felszólalva kijelentette, hogy Mianmar nem tart a nemzetközi vizsgálattól, és elkötelezett abban, hogy tartós megoldást találjon a konfliktusra – a hatóságok pedig készek megkezdeni azoknak a menekülteknek az ellenőrzését, akik vissza akarnak térni az országba.
Szu Csí most első ízben intézett beszédet honfitársaihoz azóta, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt elszabadult az erőszak a többségében buddhista Mianmar Arakán államában, ahol több mint egymillió jogfosztott muszlim rohingya él.
Ajánlata azonban megkésett és hiteltelen lehet az hazájukból elüldözött rohingya kisebbség számára: a mianmari hadsereg a civileken torolta meg, hogy az etnikum radikális felkelő csoportjai rendőrőrsökre támadtak. A katonák válaszul egész rohingya falvakat égettek fel, válogatás nélkül öltek nőket és gyerekeket is, sőt, aláaknázták a menekülő rohingyák útvonalait is.
A tisztogató akcióként emlegetett választ az ENSZ az etnikai tisztogatás tankönyvi példájának minősítette. Az erőszakcselekmények eddig hivatalosan mintegy 400 (ám valószínűleg ennél jóval több) halálos áldozatot követeltek, és fémillió rohingya menekült el a szomszédos Bangladesbe.
Ang Szán Szu Csít nemzetközi bírálatok özöne érte, amiért nem állítja le az erőszakcselekményeket – Mianmart ráadásul megfenyegette az al-Kaida is, a muszlimokat érő támadások miatt.
A menekülteket befogadó Bangladesben eközben nő az elégedetlenség: az erőszakhullám miatt helyi iszlamista csoportok tízezrei vonultak utcára pénteken, azt követelték a dakkai kormánytól, hogy indítson háborút a szomszédos Mianmar ellen.
