May nem nyert semmit Firenzével

Sokfrontos harcra kényszerül a brit kormányfő: párton belül, a skótokkal és Brüsszellel is egyezkedni kell.

Hétfőn kezdődik a brexittárgyalások negyedik köre: Brüsszelben nemcsak a brit és EU-s delegációk találkoznak, hanem az uniós ügyekkel foglalkozó miniszteri találkozó miatt miniszteri szinten is egyeztetnek a felek. Mindez néhány nappal azt követően történik, hogy Theresa May brit miniszterelnök pénteken elmondta Firenzében a brit kilépés további menetére vonatkozó javaslatait tartalmazó beszédét.

Ebben a többi között azt ajánlotta Brüsszelnek, hogy a 2019. márciusi brexitet követően kezdődjön egy legfeljebb kétéves átmeneti időszak, amelynek során szeretne hozzáférést a közös piachoz. Cserébe vállalta, hogy a britek pedig készek 2020-ig fizetni az uniós költségvetésből rájuk eső hányad egy részét, a pontos összegről azonban még nincs hír, de David Davis vasárnap esti nyilatkozata szerint pontosan tudják, mennyivel tartoznak Brüsszelnek.

A beszéd alapvetően kevés konkrétumot tartalmazott, Kiss István, a Századvég vezető elemzője az M1 szombat reggeli műsorában elmondta: a mondatok nagy részét különböző kormánytisztviselőktől már lehetett hallani. Ugyanerre jutott lapunk is már pénteken, amikor azt írtuk, May Boris Johnson külügyminiszter és Philip Hammond pénzügyminiszter vízióiból is átemelt bizonyos gondolatokat a firenzei beszédbe. Szükség is volt erre, hiszen egy héttel korábban Boris Johnson olyan cikket írt a The Telegraphba, amely a brit kormány explicit és ki nem mondott irányvonalától sok ponton eltért. A cikk folyományaként Johnson kormányból való távozása is felmerült, de péntekre úgy tűnt, May képes volt elsimítani a kabineten belüli konfliktusokat.

Hétfőre azonban kiderült, a brexittel kapcsolatos törésvonalak megmaradtak a kabinet tagjai között. David Davis brexitért felelős miniszter vasárnap este a BBC-n arról beszélt, Johnson cikke semmiben nem változtatta meg May miniszterelnök asszony firenzei beszédét. Mindezzel arra reagált, hogy a The Sunday Express szerint Johnson miatt javasolt May „csupán” kétéves átmeneti időszakot, a The Observer pedig úgy értesült, May azért ítélte el a norvég modellt, mert Johnson ezt szabta feltételül a kormányban maradásához.

Mindenesetre más vasárnapi lapok arról írtak, kiéleződnek a konfliktusok a toryk felső vezetésében. A The Sunday Telegraph szerint a külügyminiszter felvetette, a kétéves időintervallum alatt az uniós szabályok már ne vonatkozzanak az Egyesült Királyságra. A Sunday Times úgy tudja, a júniusi előre hozott választások „kudarca” miatt

ismét aktuálissá vált a pártvezetésért zajló verseny Davis, Johnson, Hammond és Amber Rudd belügyminiszter között

– ez azért is különösen pikáns, mert hétvégén lesz a toryk éves kongresszusa Manchesterben.

Johnson közben Prágában magyarázza a firenzei beszédet, onnan Romániába megy tovább, és Szlovákiában zárja közép-európai körútját. Erről bővebben itt írtunk:

A toryk gyűlése egy héttel a Munkáspárt kongresszusa után zajlik majd. A múlt hétvégi eseményt közvetlenül a firenzei beszéd után rendezte a Jeremy Corbyn vezette baloldali párt, amely igyekezett a lehető legkevesebb szót ejteni a brexitről. Mint arról Emily Thornberry árnyék-külügyminiszter beszámolt, azért nem volt központi téma a brit kilépés, mert a pártvezetés a torykkal szemben egy irányt követ. Az árnyék-pénzügyminiszter, John McDonnell pedig azt emelte ki, a kongresszus témáiról a párttagság dönt, márpedig ők a brexitről nem akartak értekezni.

Végül azért hétfőn napirendre került a brightoni kongresszuson a téma, egy órán át diskuráltak a felek a kilépésről, de

a versengő álláspontokat nem szavaztatták meg a tagsággal.

Párton belül is komoly kritikákat kapott a Corbyn-féle vezetés azért, mert kiállnak a brexit mellett, szabad kezet adva a tory kormánynak. Ebből azonban még várhatóan nem lesz komolyabb párton belüli konfliktus Laura Kuenssberg, a közszolgálati BBC szerkesztőjének elemzése szerint. Ugyanígy nyilatkozott John McDonnell a kongresszust követően is a The Guardiannek.

Colin Firth Oscar-díjas brit filmsztár felvette az olasz állampolgárságot, amelyet az Európai Unióból való brit kilépés elleni tiltakozásul igényelt a brit mellé. Az olasz belügyminisztérium pénteken este jelentette be, hogy a színész, aki olasz nőt vett feleségül „és többször is kinyilvánította hazánk iránti szeretetét”, megkapta az olasz állampolgárságot. Az 57 éves színész 1997-ben házasodott össze Livia Giuggioli olasz filmproducerrel, akitől két gyereke született, Luca és Matteo. Felesége és két gyereke már eddig is kettős állampolgár volt. Colin Firth folyékonyan beszél olaszul, és háza van a közép-olaszországi Umbria tartományban. A színész a közelmúltban többször is élesen bírálta Nagy-Britannia várható kilépését az EU-ból. Firth 2011-ben A király beszédében nyújtott alakításáért nyerte el a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat, a filmvilág legrangosabb elismerését. (MTI)

A Liberális Demokrata Párt egykori vezetője, Nick Clegg egyébként úgy reagált a firenzei beszédre, hogy újabb referendumot kellene tartani a kérdésről, ahol mostanra már biztosan a bennmaradáspártiak győznének. A BBC-n vasárnap este arról beszélt, a gyors szabadkereskedelmi egyezményekről, bevándorlók számának visszaszorításáról és más témákról szóló brexitpárti kampányígéretek tarthatatlanok, ezért a képviselőknek majd vállalniuk kell a felelősséget.

Tény, May ugyan sok konkrétumot nem mondott brüsszeli beszédében, úgy tűnt, kész engedményeket tenni Brüsszelnek.

A korábbi „A brexit az brexit”-féle magabiztosság szertefoszlott,

a haladékot kérő kormányfő pénteken ismét megerősítette, hogy az uniós állampolgárok jogait biztosítani fogják a kilépést követően is. Bejelentette, az Európai Bíróság döntései vonatkoznak majd ezen polgárokra akkor is, ha a brit jogrendszerrel lesz dolguk. Mindezekkel kapcsolatban Iain Lindsay brit nagykövet az Eurológusnak adott interjúban kijelentette, a 2019 után, az átmeneti időszakban érkező uniós munkavállalóknak regisztrálniuk kell majd. „Még nem tudják, mi lesz utána, de továbbra is szeretnének képzett, tehetséges munkavállalókat vonzani” – áll az Eurológus cikkében. A nagykövet hozzátette, May Firenzében arról is beszélt, a már ott lévő uniós dolgozók jogait átemelnék a brit jogba. Az egyébként skót Lindsay szerint azért van szükség a kétéves átmeneti időszakra, mert

egyik fél sem lenne képes egyből megfelelni az új szabályoknak.

Lindsay minden bizonnyal élénken figyeli azt is, milyen tárgyalások zajlanak a brexit kapcsán Skócia és London között. A BBC hétfői cikke szerint az aznapi tárgyalások „konstruktívak” voltak, de nagyon messze van még a megegyezés a Holyrood nevű skót és a Westminster nevű angol parlament között. A skót álláspont egyébként az, hogy nekik is jóvá kellene hagyni a kilépésről szóló törvényt, sőt, akár változtatnának is azon, például belevéve, hogy a kilépés ne érintse a közös piaci tagságot. A központi kormány azonban erre nem hajlandó, így még jó ideig egyeztethetnek a felek.

Theresa May tehát sokfrontos harcra kényszerülhet, úgy fest, hogy a frontok számát a firenzei beszéddel nem sikerült csökkenteni.