Bahrein kemény üzenetet küldött Katarnak

Felfüggesztené tagságát a Perzsa-öböl Arab Államainak Együttműködési Tanácsában.

Utalt egyben arra, hogy amikor a blokád miatt nem jutott be az országba élelmiszer és gyógyszer, akkor Irán segített szállítmányokkal. Közölte azt is, hogy nem hajlandó bezárni az Al-Dzsazíra televíziót. A tálibok dohai jelenlétéről pedig kifejtette: amerikai kérésre engedték meg, hogy az afganisztáni talib mozgalom irodát nyisson Dohában, az Egyesült Államok ugyanis párbeszédet akar az afgán válság rendezése érdekében.

Az uralkodó felidézte Donald Trump neki mondott szavait, amelyek szerint Washington nem tűri el, hogy barátai közül az egyik inváziót indítson a másik ellen.

Asz-Száni hangsúlyozta azt is, hogy a blokádot hirdetők rendszerváltozást akarnak Katarban. „Ez olyan nyilvánvaló A történelem is ezt tanítja nekünk, hiszen korábban is ezzel próbálkoztak: 1996-ban, egy évvel azután, hogy az apám lett az emír” – fogalmazott. Majd emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hetekben Szaúd-Arábia és szövetségesei a sajtóban egyre gyakrabban hangoztatják, hogy Katarban rendszerváltozásra van szükség, olyan vezetés kell, amely jobban alkalmazkodik a szomszédaihoz.

A katari emír leszögezte: június 5-e óta Katar már nem a régi. „Erősebbek vagyunk” – mondta.

Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és szövetségeseik júniusban minden kapcsolatot megszakítottak Dohával, és gyakorlatilag blokád alá vonták az apró félszigeten fekvő országot arra hivatkozva, hogy Katar beavatkozik belügyeikbe, és terroristákat támogat. Feltételeket szabtak Dohának, melyek között szerepel az Al-Dzsazíra hírtelevízió bezárása és az Iránnal fenntartott kapcsolatok mérséklése is. Katar visszautasította a vádakat, és elzárkózott az ultimátum teljesítésétől.

A Magyarországnál kilencszer kisebb, 2,7 milliós lakosságú országot derült égből villámcsapásként érte a blokád híre. Az ország élelmiszer-szükségletének nyolcvan százalékát szárazföldön, Szaúd-Arábián keresztül szerezte be, és ezen belül a tejtermékek szinte kizárólag a szomszédtól vagy a bojkottban szintén részt vevő Egyesült Arab Emírségektől érkeztek – nem csoda, hogy aznap este a világ televíziói olyan képeket mutattak, amelyeken a dohai lakosok megrohamozták az élelmiszerüzleteket, és megvettek mindent, amit megvehettek. Az erről szóló beszámolónkat itt olvashatja. Azt is megnéztük, hogyan élték meg a válságot a magyarok.