Katar tagságának felfüggesztését kezdeményezte vasárnap Bahrein külügyminisztere a Perzsa-öböl Arab Államainak Együttműködési Tanácsában, ha nem változtat eddigi álláspontján – írja az MTI.
Háled bin Ahmed bin Mohamed al-Kalifa sejk Twitter-bejegyzésében azt is írta, hogy amennyiben nem teljesül ez a követelés, akkor a szigetország nem képviselteti magát a szervezet közelgő csúcsértekezletén. Hozzátette: téved Doha, ha azt hiszi, hogy időt nyer a halogatással és a dolgok kerülgetésével; amennyiben a helyzet változatlan marad, akkor Bahrein nem vesz részt a következő csúcson. Úgy vélekedett, a legjobb lépés az együttműködési tanács megőrzésére az, ha befagyasztanák Katar tagságát a tanácsban.
A Perzsa-öböl Arab Államainak Együttműködési Tanácsának egyébként hat tagállama van: Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Bahrein, Omán és az Egyesült Arab Emírségek.
Tamím bin Hamad asz-Száni katari emír eközben – a CBS televíziónak adott interjújában – hangsúlyozta: országa senkitől sem fogadja el, hogy kétségbe vonja szuverenitását. A parányi emirátus uralkodója Dohában fogadta a CBS vezető munkatársát, Charlie Rose-t és részletesen kitért az ország ellen június 5-én meghirdetett blokád következményeire, okaira, Katar várható döntéseire.
Katar ellen június 5-én hirdetett blokádot Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom. A blokádhoz később csatlakozott Líbia, Jemen, Mauritius és a Maldív-szigetek. Az uralkodó – mint az interjúban elmondta – egyáltalán nem számított a lépésre, annál is inkább, mert nem sokkal korábban Szaúd-Arábiában ő is jelen volt azon a csúcstalálkozón, amelyet Donald Trump amerikai elnök részvételével tartottak. „Sokkolt a blokád, hiszen néhány héttel korábban, a szaúdi csúcson a terrorizmus elleni küzdelemről tárgyaltunk, és a később blokádot hirdető országok egyike sem fogalmazott meg velünk kapcsolatban aggodalmakat” – nyilatkozta Asz-Száni sejk.
A riporter kérdésére, hogy vajon mi indokolja ezt a blokádot, a harminchét éves emír kifejtette: „Nem szeretik a függetlenségünket, ahogyan gondolkodunk, amilyen elképzeléseink vannak a régióról. Mi a térségben élő emberek a szólásszabadság hívei vagyunk, ennek ők nem örülnek, fenyegetésként fogják fel.” Az uralkodó hangsúlyozta: a Katarral szemben megfogalmazott követelések – hogy zárja be az Al-Dzsazíra televíziót, ne tartson fenn baráti kapcsolatokat Iránnal, ne adjon otthont az afgán táliboknak – azt jelentik, hogy Katartól a függetlensége feladását követelik a blokád feloldásáért cserében. „Senkitől nem fogadjuk el, hogy beavatkozzék a függetlenségünkbe” – szögezte le.
Utalt egyben arra, hogy amikor a blokád miatt nem jutott be az országba élelmiszer és gyógyszer, akkor Irán segített szállítmányokkal. Közölte azt is, hogy nem hajlandó bezárni az Al-Dzsazíra televíziót. A tálibok dohai jelenlétéről pedig kifejtette: amerikai kérésre engedték meg, hogy az afganisztáni talib mozgalom irodát nyisson Dohában, az Egyesült Államok ugyanis párbeszédet akar az afgán válság rendezése érdekében.
Az uralkodó felidézte Donald Trump neki mondott szavait, amelyek szerint Washington nem tűri el, hogy barátai közül az egyik inváziót indítson a másik ellen.
Asz-Száni hangsúlyozta azt is, hogy a blokádot hirdetők rendszerváltozást akarnak Katarban. „Ez olyan nyilvánvaló A történelem is ezt tanítja nekünk, hiszen korábban is ezzel próbálkoztak: 1996-ban, egy évvel azután, hogy az apám lett az emír” – fogalmazott. Majd emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hetekben Szaúd-Arábia és szövetségesei a sajtóban egyre gyakrabban hangoztatják, hogy Katarban rendszerváltozásra van szükség, olyan vezetés kell, amely jobban alkalmazkodik a szomszédaihoz.
A katari emír leszögezte: június 5-e óta Katar már nem a régi. „Erősebbek vagyunk” – mondta.
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és szövetségeseik júniusban minden kapcsolatot megszakítottak Dohával, és gyakorlatilag blokád alá vonták az apró félszigeten fekvő országot arra hivatkozva, hogy Katar beavatkozik belügyeikbe, és terroristákat támogat. Feltételeket szabtak Dohának, melyek között szerepel az Al-Dzsazíra hírtelevízió bezárása és az Iránnal fenntartott kapcsolatok mérséklése is. Katar visszautasította a vádakat, és elzárkózott az ultimátum teljesítésétől.
A Magyarországnál kilencszer kisebb, 2,7 milliós lakosságú országot derült égből villámcsapásként érte a blokád híre. Az ország élelmiszer-szükségletének nyolcvan százalékát szárazföldön, Szaúd-Arábián keresztül szerezte be, és ezen belül a tejtermékek szinte kizárólag a szomszédtól vagy a bojkottban szintén részt vevő Egyesült Arab Emírségektől érkeztek – nem csoda, hogy aznap este a világ televíziói olyan képeket mutattak, amelyeken a dohai lakosok megrohamozták az élelmiszerüzleteket, és megvettek mindent, amit megvehettek. Az erről szóló beszámolónkat itt olvashatja. Azt is megnéztük, hogyan élték meg a válságot a magyarok.
