Folytatva a magyar elnökség hagyományait, szerdán a visegrádi csoport tagjain kívül mások is meghívást kaptak a következő V4-es budapesti tárgyalásokra. Ezúttal valóságos európai minicsúcsot tartottak a Várkert Bazárban – alig fértek rá mindnyájan a csoportképre –, hiszen a nyugat-balkáni és a közép-európai országokat is összetrombitálták. Ilyen társaságban mi más is lehetett volna a téma, mint az Európai Unió bővítése és a migráció?
Szijjártó Péter meg is ragadta az alkalmat, hogy sokadszorra is kiálljon a nyugat-balkáni országok mellett, és egyben egy újabb migrációs hullám lehetőségével riogasson. – Ha a Nyugat-Balkán instabil, akkor egy délről érkező esetleges migrációs hullám pillanatok alatt Magyarország déli határához érne, ez pedig egyáltalán nem érdekünk – festett borús képet a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Persze nem telhet el V4-csúcs anélkül, hogy Szijjártó Péter egy picit ne szúrjon oda az Európai Uniónak. Ezúttal például nem minden alap nélkül kifogásolta, hogy miközben a világpolitika valamennyi nagy szereplőjének van erőteljes és határozott Nyugat-Balkán-stratégiája, az unió nem nagyon rendelkezik ilyennel.
És hogy mi lenne ez a stratégia? A tárcavezető szerint Közép-Európának az az érdeke, hogy segítse és felgyorsítsa ezen országoknak az integrációs folyamatát az unióba és a NATO-ba egyaránt. Sőt Szijjártó Péter ezúttal keményebben fogalmazva arra figyelmeztetett, hogy most már követeléseink vannak a csatlakozási folyamatot illetően, elvégre az nem csupán biztonsági, hanem gazdasági érdek is. Ezek közé tartozik, hogy az unió Szerbiával még az idén nyisson meg hat új fejezetet a csatlakozási tárgyalásokon, Montenegróval hármat, Macedónia és Albánia esetében még az idén jelöljön ki olyan kezdési időpontot a tárgyalásokhoz, amely nincs később 2018 első negyedévénél. Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekintetében pedig elérhető integrációs célokat kell kitűzni és egy követhető menetrendet megfogalmazni. Az unió bővítésével és az integrációval kapcsolatban az összes részt vevő miniszter élénken helyeselt, Ivan Korcok szlovák ügyvivő külügyminiszter pedig kijelentette, hogy a V4 vezető szerepet vállal a bővítés kérdésében.
Ezek a szavak alighanem zeneként csengtek nyugat-balkáni kollégái fülében, de a migrációs kérdésben is nagyon egy húron pendültek a külügyminiszterek, és olykor szinte papagájként ismételték egymás szavait. A bolgár külügyér, Jekatyerina Zaharijeva például Bulgária szerepét hangsúlyozta az EU külső határainak védelmében. Igaz, itt kicsit versenyre kelt a magyar kormány retorikájával, szerinte ugyanis ők igyekeztek a legjobban visszatartani a menekülthullámot. Nem maradt ki a vállveregetésből Románia sem, a felek többször is nyomatékosították, hogy a fekete-tengeri migrációs útvonal „kivédésében” Bukarest is igen nagy szerepet játszott az elmúlt években. Beállva a „csatasorba” Teodor-Viorel Melescanu román külügyminiszer is támogatásáról biztosította „nyugat-balkáni barátait”. Erre az utóbbi időben melegedő román–magyar kapcsolatok jegyében Szijjartó Péter is hozzátette, hogy Románia minden segítséget meg fog kapni az illegális bevándorlás megállításához, legyen szó akár kerítésépítésről, akár más támogatásról.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon felmerült-e a találkozón Bulgária javaslata, amely szerint uniós elnöksége idején napirendre venné a Moszkva elleni szankciók eltörlését. Lapunk kérdésére a bolgár külügyminiszter azt a választ adta, hogy ha az EU a határozatot konszenzussal fogadja majd el, és valóban törli a szankciókat, akkor a minszki megállapodás lép életbe. Arra viszont, hogy milyen országok támogatására számítanak a feloldással kapcsolatban, nem kaptunk választ.
