Azért esett a választás március végére, mert akkor ér véget az országban a pénzügyi év, s így könnyebb lesz a trónátadáshoz szükséges bürokratikus eljárások lebonyolítása. Április elsején, az új pénzügyi év kezdetén már az új uralkodó, a császár legidősebb fia, Naruhito koronaherceg lép trónra. A kormány az utolsó simításokat végzi a trónátadási menetrenden. Az újság úgy értesült, hogy Abe Sinzó miniszterelnök novemberben felelős beosztású tisztviselőkkel és az uralkodóház képviselőivel tanácskozik majd, és csak utána jelenti be hivatalosan a trónátadás dátumát.
Az uralkodóház egyik szóvivője pénteken azonban úgy nyilatkozott, hogy a trónátadás dátumáról még nincs döntés.
Japánban a nyáron fogadták el a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy Akihito átadja a trónt az 57 éves Naruhitónak. Nagyjából 200 évvel ezelőtt fordult elő legutóbb ilyesmi. A törvény, amelyet kifejezetten Akihitóra írtak, hogy a trón örökösei ne követhessék túl könnyen a példáját, három évig lesz érvényben. A szigort a császári család tagjainak egyre csökkenő száma is indokolja, ami a jövőben nehezebbé teheti a trónöröklést.
A 83 éves japán császár tavaly augusztusban televíziós beszédben fordult a japán lakossághoz, és azt mondta, hogy kora miatt a jövőben nehézkessé válhat számára feladatainak teljes körű ellátása. Akihitót 2003-ban műtötték prosztatarák miatt. A jelenlegi törvények azt feltételezik, hogy a császár élete végéig uralkodik. A császár bejelentését a lakosság – a közvélemény-kutatások szerint – mély együttérzéssel fogadta.
Akihito 1933. december 23-án született. A világ egyik legrégibb dinasztiájának képviselője. Ő az első fia Hirohito császárnak (1901–1989) és Nagako császárnénak (1903–2000), a párnak két fia és öt lánya született.
