Theresa May csütörtökön nyílt levélben fordult az Egyesült Királyságba áttelepült több mint hárommillió külföldi EU-polgárhoz, megígérve nekik, hogy a brit kormány „áramvonalas”, digitális eljárási procedúrát dolgoz ki számukra a letelepedetti státus megszerzéséhez, és e fejlesztési munka minden mozzanatába őket is szervezetten bevonja – írja az MTI.
A Downing Street által csütörtök hajnalban közzétett nyílt levélben May nyomatékosan megerősítette: a brit kormány azt akarja, hogy a külföldi EU-állampolgárok családjukkal együtt az országban maradjanak, mert nagyon nagyra tartja a brit gazdasághoz, a társadalmi és a kulturális élethez nyújtott hozzájárulásukat.
A miniszterelnök határozottan cáfolta, hogy London az EU-val folytatott tárgyalásokon a külföldi uniós állampolgárok sorsát saját alkupozíciójának erősítésére használná. „A folyamat kezdete után többen is ezzel vádoltak bennünket, de semmi sem állhatna távolabb az igazságtól” – fogalmazott a nyílt levelében May.
London korábban is többször jelezte, hogy a már az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok maradását szeretné a brexit után.
A brit kormány által kidolgozott, június végén ismertetett javaslatcsomag szerint azok, akik egy később kijelölendő határnapig már öt évet életvitelszerűen eltöltöttek az országban, letelepedetti jogi státusért folyamodhatnak. Ennek alapján a brexit után is ugyanolyan jogosultságok illetnék meg őket, mint a brit állampolgárokat.
Csütörtöki nyílt levelében Theresa May közölte: a letelepedetti státus megszerzéséhez szükséges eljárás kidolgozásához a kormány „felhasználói csoportot” hoz létre, amelyben – műszaki és jogi szakértők mellett – a külföldi EU-állampolgárok képviselői is helyet kapnak majd. E munkacsoport rendszeresen összeül, biztosítva, hogy a fejlesztési munka áttekinthető legyen, és megfelelően igazodjon a rendszer jövőbeli használóinak igényeihez.
A miniszterelnök megerősítette azt is, hogy kormánya viszonosságot vár el az Európai Unióban maradó huszonhét tagország részéről.
May szerint a huszonhét országban élő brit állampolgárokat is aggasztják a brit EU-tagság megszűnése után őket érintő potenciális eljárásjogi változások. London ezt rendszeresen felveti az uniós partnereknek a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon, és szoros együttműködést kíván folytatni a többi EU-tagállammal annak érdekében, hogy a brit állampolgárok esetében alkalmazott jövőbeni eljárásrend ugyanolyan „áramvonalas” legyen, mint amilyet a brit kormány dolgoz ki – olvasható a levélben.
A kormányfő szerint az Egyesült Királyságban élő külföldi uniós állampolgárok, illetve az EU-országokban élő több mint egymillió brit jogosultságainak jövőbeni érvényesítéséről „már karnyújtásnyira van” a megállapodás az uniós partnerekkel. May a nyílt levélben hangsúlyozta: bízik abban, hogy az erről folyó tárgyalásokat a következő hetekben sikerül lezárni. Hozzátette, hogy a nagy-britanniai letelepedési jogosultság megszerzésének költségei „a lehető legalacsonyabbak lesznek”.
A Downing Street a nyílt levelet eljuttatja a többi huszonhét EU-tagállam londoni nagykövetségeinek is.
Theresa May a levél közzétételét a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcsértekezlet elé időzítette.
A csúcs pénteki munkanapján döntenek a többi huszonhét tagállam vezetői arról, hogy történt-e elégséges haladás a brit kilépés feltételeiről – köztük a külföldi EU-állampolgárok jövőbeni jogosultságainak garantálásáról – szóló jelenlegi tárgyalási szakaszban, és tovább lehet-e lépni a brexit utáni kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról folytatandó következő szakaszba.
Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a jelenlegi tárgyalási szakasz minap lezárult ötödik fordulója után kijelentette: érzékelt ugyan „friss lendületet” a tárgyalások menetében, de a jelenlegi körülmények közepette még nem tudja javasolni a mostani EU-csúcs résztvevőinek a brexittárgyalások második szakaszának elkezdését.
Múlt heti, Brüsszeli sajtóértekezletén a politikus konstruktívnak nevezte az egyeztetéseket, de kiemelte, hogy ezúttal sem sikerült kimozdítani a holtpontról a tárgyalásokat. Mint mondta, zsákutcába jutottak az egyeztetések az Egyesült Királyság EU-val szemben fennmaradó pénzügyi kötelezettségeiről, a brit delegáció ugyanis ezúttal is arról számolt be, hogy egyelőre nem tudják konkretizálni a javaslataikat, így erről a kérdésről nem is tárgyaltak.
A közös sajtótájékoztatón David Davis brit brexitügyi miniszter a jövőbeli viszonyról szóló egyeztetések megkezdését sürgette. Reményét fejezte ki, hogy a bennmaradó tagállamok vezetői jövő héten el fogják ismerni az eddigi haladást, és lehetővé teszik a továbblépést a kereskedelmi kérdésekre. Ez – mint hangsúlyozta – országának és az Európai Uniónak egyaránt érdekében állna.
Boris Johnson brit külügyminiszter hétfőn úgy fogalmazott, ideje elkezdeni a komoly tárgyalásokat az uniós kilépés feltételeiről. „Indítsuk be a tárgyalásokat, ne húzzuk az időt. Nagyon reméljük, hogy barátaink és partnereink értik az üzenetet, és tényleg megkezdjük a komoly egyeztetéseket” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, hogy kormánya „nagyon jó” és „tisztességes” javaslatokat tett le az asztalra az állampolgárok jogainak biztosításáról.
A lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerint az uniós tagság a kilépési szerződés hatálybalépésével, annak hiányában pedig a távozási szándék bejelentése után két évvel szűnik meg, azaz ebben az esetben 2019. március 29-én, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók. Az Európai Bizottság legkésőbb 2018 novemberére szerette volna lezárni a tárgyalásokat, hogy 2019 márciusáig legyen elég idő az egyezmény tagországi és európai parlamenti ratifikálására.
