A magyar államfőt katonai tiszteletadással fogadta II. Abdullah jordán király, tárgyalt Hani al-Mukli miniszterelnökkel, a szenátus és a képviselőház elnökével.
A köztársasági elnök elmondta, hogy a szír polgárháború miatt hat év alatt másfél millió menekült érkezett Jordániába, amely joggal várja el, hogy azok ellátásának költségeihez a nemzetközi szervezetek járuljanak hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a menekültek ellátásához az elmúlt években az ígéretek ellenére a nemzetközi szervezetektől csak a támogatások 50 százaléka érkezett meg, idén pedig csak mindössze 20 százalék, miközben a térségben kialakult helyzet miatt Jordániában csökkent a turizmusból és a tranzitdíjakból származó bevétel.
Az államfő bravúrosnak nevezte Jordánia teljesítményét a menekültellátásban és az országban jellemző társadalmi béke fenntartása terén. Aláhúzta, hogy e béke megőrzése nemcsak a térség, hanem az Európai Unió érdeke is.
Éppen ezért Áder János elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Unió növelje a Jordániának juttatandó menekültügyi forrásokat. Mint mondta, számítások szerint idén ötször annyi pénzt kellene Jordániának biztosítani, mint amennyi 2017-ben eddig támogatásként érkezett, és amire egyébként az ország ígéretet kapott a nemzetközi fórumokon.
Pusztító klímaváltozás
A magyar elnök kitért arra, hogy Jordánia a világ egyik legszárazabb országa. Mint mondta: ha a helyzet nem változik, a klímaváltozás miatt az országban 2050-re 30 százalékkal csökken a csapadékmennyiség és tovább nő az átlaghőmérséklet.
A magyar elnök tárgyalásain a jordániai felek élénken érdeklődtek a magyar mezőgazdasági tapasztalatok, a szárazságtűrő növények telepítése, az öntözéses megoldások iránt. Áder János elmondta, hogy hamarosan Magyarországra érkezik tárgyalni ezekben az ügyekben a jordániai miniszterelnök.
Jordániai látogatása második napján, kedden Áder János részt vesz és felszólal a Tudomány Világfóruma (WSF) 8. tanácskozásának megnyitóján.
