Etnikai tisztogatásnak minősítette a mianmari rohingja muszlim kisebbség elleni erőszakot az Egyesült Államok – jelentette be szerdán Rex Tillerson amerikai külügyminiszter.
A miniszter szerint „semmilyen provokáció nem igazolja azokat a szörnyű kegyetlenségeket” amelyeket a mianmari fegyveres erők és „helyi igazságosztók” végrehajtottak a rohingják ellen, írja az MTI.
Bár Tillerson nem fejtette ki, kiket ért „helyi igazságosztók” alatt, tudható, hogy muszlim rohingjákat főként buddhista szélsőségek támadják meg. A politikus azt is leszögezte, hogy a történtek felelőseit el kell számoltatni.
A külügyminisztérium már korábban is büntetéssel fenyegette Mianmart, újabb állásfoglalása pedig vélhetően még nagyobb nyomást gyakorol majd a Trump-kormányzatra és a törvényhozás alsóházára, hogy Washington gazdasági büntető intézkedéseket hozzon Mianmar ellen. Amerikai törvényhozók és jogvédő szervezetek nemegyszer már sürgették Donald Trump amerikai elnököt, hogy minősítse a rohingják elleni erőszakot etnikai tisztogatásnak, de ezt eddig nem tette meg - annak ellenére sem, hogy az ENSZ már megtette ezt a lépést.
Augusztus vége óta több mint 600 ezer rohingja menekült a buddhista többségű Mianmar Arakán államából a szomszédos Bangladesbe.
A mianmari hadsereg a szélsőséges rohingja csoportok támadásai miatt a teljes kisebbségen állt bosszút, és ebben a lakosság is támogatta a fegyvereseket: a hónapokig tartó tisztogatás alatt falvak tucatjait égették fel, az áldozatok pontos száma nem ismert, de elérheti a több ezret is.
A katonák a nőket megerőszakolják, előfordultak csecsemőgyilkosságok is a szervezett népirtás során. Szorult helyzetben vannak a Bangladesben ideiglenesen befogadott rohingják is, hiszen 90 ezer menekült nem jut hozzá a nekik küldött ENSZ-segélycsomagokhoz.
A Fortify Rights jogvédő szervezet és az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma a múlt héten emberiesség elleni bűncselekmények és etnikai tisztogatás elkövetésével vádolta meg a mianmari fegyveres erőket, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet pedig a rohingják elleni módszeres nemi erőszak elkövetésével.
Az ázsiai ország biztonsági erői tagadták a vádakat, néhány nappal korábban azonban leváltották az arakáni műveletek parancsnokát.
Ang Szán Szu Csí de facto mianmari vezető múlt hétfőn a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) Fülöp-szigeteki csúcstalálkozóján ígéretet tett arra, hogy az elmenekült emberek visszatelepítése három héten belül megkezdődik azután, hogy Mianmar egyetértési megállapodást írt alá Bangladessel. A Nobel-békedíjas mianmari politikust számos bírálat érte amiatt, mert nem szólalt fel az erőszak ellen.
A Vatikán szintén szerdán jelentette be, hogy Ferenc pápa hamarosan találkozik a rohingja kisebbség tagjaival.
Greg Burke vatikáni szóvivő szerint Ferenc december elsején találkozik a rohingják egy csoportjával a bangladesi Dakkában kitűzött vallásközi találkozó keretében. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon ez lesz-e Ferenc pápa egyik legnehezebb útja, Greg Burke azt válaszolta, „mondhatjuk, hogy diplomáciai szempontból nagyon érdekes út lesz”.
A pápa látogatásáról az is kiderült, hogy „régi stílusú lesz”, vagyis a megszokotthoz képest nagyon kevés programját fogják egyenesben közvetíteni: csak Ferenc pápa és a Mianmart államtanácsosként gyakorlatilag irányító Ang Szán Szu Csí találkozóját, valamint a Mianmarban és Bangladesben bemutatott pápai misét mutatják be élőben.
