Első látásra valóban úgy tűnik, hogy sikerült leleplezni az oroszokat, valóban beavatkoztak az Egyesült Államok elnökválasztásába, méghozzá Donald Trump oldalán. Ezt támasztja alá a Facebook vizsgálata is, amely egyértelműen olyan politikai tartalmakat talált, amelyekről bizonyítani tudja, hogy orosz álprofilok álltak mögöttük. A kérdés tehát nem annyira a beavatkozási próbálkozás ténye, hanem annak hatása és mértéke. Ez viszont komoly kérdés.
A Facebook szerint az elnökválasztási kampány alatt és után akár 126 millió amerikai állampolgárt is elérhettek az orosz tartalmak. Nagy változás ez ahhoz képest, hogy Mark Zuckerberg korábban még őrültségnek nevezte az ötletet, hogy a közösségi hálózatán keresztül próbálták befolyásolni a voksolást. A Facebook-vezér elnézést is kért, amiért ilyen elutasítóan viselkedett egy ennyire komoly témában, és most nagy csinnadrattával minden követ megmozgat, hogy elejét vegye a hasonló „visszaéléseknek”. A 126 millió elérés magas szám, ám ha csak a konkrét olvasókat nézzük, az arány már jóval alacsonyabb: a nagyjából 80 ezer oroszokhoz köthető bejegyzésre 29 millióan klikkeltek. A különbség, hogy az „elérésnél” csupán megjelenik a közösségi oldalamon a tartalom, de nem biztos, hogy az illető rákattint, el is olvassa.
Az olvasótábor gyarapításának egyik módja, hogy a Facebooknak fizetünk a bejegyzéseink kiemeléséért. A közösségi hálózat legutóbb 46 ezer dollárra becsülte azt az összeget, amelyet az orosz álprofilok a célra szántak, de korábban is csak nagyjából 100 ezer dollárról beszéltek. Összehasonlításképpen a két végső elnökjelölt, Donald Trump és Hillary Clinton együttesen 81 millió dollárt költöttek kampányukra csak a Facebookon. Az oroszok ugyan más közösségi fórumokon, például a képmegosztó Instagramon vagy a Twitter mikroblogon is aktívak voltak, de nagyságrendileg sokkal több pénzt nem mozgathattak meg.
Utólag pusztán az elérésekből azt nehéz felmérni, hogy a bejegyzéseiknek milyen hatása volt. Az látszik, hogy próbáltak minél több emberhez eljutni, egyszerű üzeneteket közvetíteni, például tréfás képekkel, úgynevezett internetes mémekkel is operálni. Közben nem csupán egyik vagy másik oldal mellett foglaltak állást, inkább a megosztottságot próbálták növelni. A végső cél viszont egy irányba, Hillary Clinton meggyengítése felé mutatott. A bejegyzések ma már nem elérhetők, törölték őket. Azokból csemegézve, amiket az utóbbi időben mégis nyilvánosságra hoztak, jól látszik, hogy széles skálán „tüzeltek”. Volt például, hogy egy melegjogi szervezetnek álcázott profilról színes kifestővel reklámozták Clinton demokrata kihívóját, Bernie Sanderst, hogy ezzel osszák meg a baloldai szavazókat. Visszatérő téma volt az iszlamofóbia, például a burka viseletének betiltása és az idegenellenesség, így a határvédelem is, amelyek Trump kampányának fontos részei voltak. Máskor egymásnak ellentmondó üzeneteket közvetítettek, az egyik profil a Black Lives Matter nevű feketék jogait védő szervezet mellett állt ki, közben egy másikon egy rendőrgyilkosságot tulajdonítottak ugyanennek a szervezetnek. Hasonló módon az egyikkel kiálltak a bátor rendőrök mellett, a másikon elítélték a túl kemény fellépésüket. Sőt, még olyan bejegyzést is találni, amin Trump-ellenes tüntetésre hívnak.
