Szándéknyilatkozatot írt alá huszonhárom európai uniós tagállam védelmi minisztere hétfőn Brüsszelben az EU védelmi dimenziójának megerősítését célzó, úgynevezett állandó strukturált együttműködés (Pesco) létrehozásáról. A lépéssel a kontinens ismét közelebb került egy régóta napirenden lévő kérdés, a közös haderő megvalósításához, mely egy független biztonságpolitika nélkülözhetetlen eszköze lehetne. Az esemény jelentőségét tükrözve Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő kijelentette: az aláírással új fejezet nyílik, ez történelmi nap az európai védelmi együttműködés szempontjából. „Az európaiaknak szükségük van közös védelemre, szükségük van olyan képességek megteremtésére, amelyek révén mind az illegális migrációval, mind a terrorizmussal szemben hatékonyabban fel tudnak lépni” – fogalmazott a dokumentumot Magyarország részéről aláíró Simicskó István honvédelmi miniszter, aki ugyanakkor emlékeztetett, hogy bár a Pescónak „nagyon komoly perspektívái lehetnek”, Magyarország számára a kollektív katonai biztonságot továbbra is a NATO garantálja, és ez a kezdeményezés nem jár majd duplikációval.
A kettőzés mellőzése, a párhuzamosságok kerülése, ugyanakkor az együttműködés fokozása, a tagállami ambíciók és erőfeszítések összehangolása az egész német–francia Pesco-alapgondolat lényege. Ahhoz, hogy működjön, a részt vevő tagállamoknak meg kell állapodniuk a végrehajtandó projektekről, hogy miben vesznek részt, milyen felajánlásokat tesznek, kiképzés, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét a védelem terén. Öt tagállam nem írta alá a nyilatkozatot: Dánia, Írország, Málta, Portugália, illetve az EU-ból kilépni készülő Egyesült Királyság, mely azonban jelezte, hogy kívülről fog támogatást nyújtani. A semleges Ausztria, mely sokáig hezitált, végül csatlakozott a kezdeményezéshez.
Magyarországnak három hónapja van arra, hogy előterjessze elképzeléseit azzal kapcsolatban, hogy milyen területeken kíván felajánlásokat tenni az új uniós védelmi együttműködéshez. Szijjártó Péter három irányt vázolt fel. Egyrészt a stratégiai kommunikáció terén a kiberhadviselés elleni fellépést említette, mert számos uniós tagállamon keresztül külső tényezők akár az EU egységét is meg akarják bontani. „Ebben nekünk van tapasztalatunk, mi nem a Marson és nem a Holdon élünk, hanem Közép-Európában” – mondta ezzel kapcsolatban a magyar külügyminiszter. Magyarország legalább a jelenlegi szinten akarja tartani aktivitását az Európai Unió nemzetközi misszióiban (egyszerre összesen mintegy ezer magyar katona teljesít szolgálatot különböző műveletekben). Harmadrészt pedig arról beszélt Szijjártó Péter, hogy a koordinált európai védelmi politikának legalább annyira kell gazdaságfejlesztési hatással lennie, mint védelmi hatással.
