Azt elismerte a miniszter, hogy Magyarország a védelmi ipar területén inkább hagyományokkal rendelkezik, mint az európai folyamatokat meghatározó kapacitással. A védelmi kapacitás újraélesztése azonban része lesz az ország iparosítása újragondolásának. Szijjártó Péter hangsúlyozta, az európai védelmi politika koordináltabbá válása semmiféle megkettőződést nem jelenthet a NATO-s tevékenységekkel kapcsolatban, hiszen az nem lenne ésszerű. Kérdésünkre azt azonban nem tudta megmondani, hogy mindez milyen jellegű és mértékű pénzügyi kötelezettségvállalást jelent az ország számára. Más forrásból úgy tudjuk, hogy valószínűleg csak az egyébként is elkölteni szánt pénzek megnevezése lesz más, vagyis nem költ majd több pénzt az ország európai védelemre.
Mint arról lapunkban nemrég beszámoltunk, az Orbán-kormány látszólag igyekszik több védelempolitikai irány között egyensúlyozni. Részt venni az NATO új hidegháborús aktivitásaiban úgy, hogy az ne váltsa ki Oroszország ellenérzését, közben hozzájárulni az EU védelmi dimenziójának erősítéséhez (az elmúlt hetekben Magyarországon gyakorlatozott az olasz–magyar–szlovén harccsoport), haditechnikai téren pedig továbbra is fenntartva a köteléket Moszkva felé (oroszországi helikopterjavítások).
