Szándéknyilatkozatot írt alá huszonhárom európai uniós tagállam védelmi minisztere hétfőn Brüsszelben az EU védelmi dimenziójának megerősítését célzó, úgynevezett állandó strukturált együttműködés (Pesco) létrehozásáról. A lépéssel a kontinens ismét közelebb került egy régóta napirenden lévő kérdés, a közös haderő megvalósításához, mely egy független biztonságpolitika nélkülözhetetlen eszköze lehetne. Az esemény jelentőségét tükrözve Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő kijelentette: az aláírással új fejezet nyílik, ez történelmi nap az európai védelmi együttműködés szempontjából. „Az európaiaknak szükségük van közös védelemre, szükségük van olyan képességek megteremtésére, amelyek révén mind az illegális migrációval, mind a terrorizmussal szemben hatékonyabban fel tudnak lépni” – fogalmazott a dokumentumot Magyarország részéről aláíró Simicskó István honvédelmi miniszter, aki ugyanakkor emlékeztetett, hogy bár a Pescónak „nagyon komoly perspektívái lehetnek”, Magyarország számára a kollektív katonai biztonságot továbbra is a NATO garantálja, és ez a kezdeményezés nem jár majd duplikációval.
A kettőzés mellőzése, a párhuzamosságok kerülése, ugyanakkor az együttműködés fokozása, a tagállami ambíciók és erőfeszítések összehangolása az egész német–francia Pesco-alapgondolat lényege. Ahhoz, hogy működjön, a részt vevő tagállamoknak meg kell állapodniuk a végrehajtandó projektekről, hogy miben vesznek részt, milyen felajánlásokat tesznek, kiképzés, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét a védelem terén. Öt tagállam nem írta alá a nyilatkozatot: Dánia, Írország, Málta, Portugália, illetve az EU-ból kilépni készülő Egyesült Királyság, mely azonban jelezte, hogy kívülről fog támogatást nyújtani. A semleges Ausztria, mely sokáig hezitált, végül csatlakozott a kezdeményezéshez.
Magyarországnak három hónapja van arra, hogy előterjessze elképzeléseit azzal kapcsolatban, hogy milyen területeken kíván felajánlásokat tenni az új uniós védelmi együttműködéshez. Szijjártó Péter három irányt vázolt fel. Egyrészt a stratégiai kommunikáció terén a kiberhadviselés elleni fellépést említette, mert számos uniós tagállamon keresztül külső tényezők akár az EU egységét is meg akarják bontani. „Ebben nekünk van tapasztalatunk, mi nem a Marson és nem a Holdon élünk, hanem Közép-Európában” – mondta ezzel kapcsolatban a magyar külügyminiszter. Magyarország legalább a jelenlegi szinten akarja tartani aktivitását az Európai Unió nemzetközi misszióiban (egyszerre összesen mintegy ezer magyar katona teljesít szolgálatot különböző műveletekben). Harmadrészt pedig arról beszélt Szijjártó Péter, hogy a koordinált európai védelmi politikának legalább annyira kell gazdaságfejlesztési hatással lennie, mint védelmi hatással.
Azt elismerte a miniszter, hogy Magyarország a védelmi ipar területén inkább hagyományokkal rendelkezik, mint az európai folyamatokat meghatározó kapacitással. A védelmi kapacitás újraélesztése azonban része lesz az ország iparosítása újragondolásának. Szijjártó Péter hangsúlyozta, az európai védelmi politika koordináltabbá válása semmiféle megkettőződést nem jelenthet a NATO-s tevékenységekkel kapcsolatban, hiszen az nem lenne ésszerű. Kérdésünkre azt azonban nem tudta megmondani, hogy mindez milyen jellegű és mértékű pénzügyi kötelezettségvállalást jelent az ország számára. Más forrásból úgy tudjuk, hogy valószínűleg csak az egyébként is elkölteni szánt pénzek megnevezése lesz más, vagyis nem költ majd több pénzt az ország európai védelemre.
Mint arról lapunkban nemrég beszámoltunk, az Orbán-kormány látszólag igyekszik több védelempolitikai irány között egyensúlyozni. Részt venni az NATO új hidegháborús aktivitásaiban úgy, hogy az ne váltsa ki Oroszország ellenérzését, közben hozzájárulni az EU védelmi dimenziójának erősítéséhez (az elmúlt hetekben Magyarországon gyakorlatozott az olasz–magyar–szlovén harccsoport), haditechnikai téren pedig továbbra is fenntartva a köteléket Moszkva felé (oroszországi helikopterjavítások).
