Németország a nemzetközi klímavédelmi törekvésekhez is a lehető legnagyobb erővel hozzá akar járulni, készen áll az éghajlatvédelem szempontjából „tiszta” technológiák exportjára, és 2020-ig megduplázza a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatását.
Emmanuel Macron az Európai Unió (EU) tagjai erőfeszítéseinek összefogását sürgette, kiemelve, hogy az EU-nak a párizsi egyezményből távozó Egyesült Államok helyére kell lépnie a klímaváltozás elleni küzdelemben, így a többi között pótolnia kell az ENSZ legfelsőbb klímakutatási tudományos tanácsadó szervezete, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) a Washington által megvont pénzügyi támogatását.
Az EU-nak kell gondoskodnia arról, hogy az IPCC költségvetéséből „egy euró se hiányozzon” – hangoztatta Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy Franciaország hajlandó befizetésének emelésére.
Mint mondta, országa a párizsi megállapodás sikeréhez egyebek között azzal kíván hozzájárulni, hogy 2021-ig bezárja valamennyi széntüzelésű erőművét.
Az egyezmény aláírásának második évfordulójára, december 12-re a francia fővárosba összehívott nemzetközi konferencia témáira utalva kiemelte: fel kell lépni azért, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében legkevesebb 30 euróra (mintegy 9400 forintra) emelkedjen a szén-dioxid-kibocsátás tonnánkénti ára, és meg kell akadályozni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre nem áldozó, és ezért olcsóbban termelő országok előnyre tegyenek szert „dömpingáron” forgalmazott termékeikkel.
A COP 23 konferencián a párizsi megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak, egyebek között arról, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről. A péntekig tartó tanácskozáson csak előkészítik az előírásokat, és a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg.
