December 7-én tartják meg a meghallgatást a jogállamiság magyarországi helyzetéről az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) – derült ki az uniós képviselő-testület honlapjára feltöltött dokumentumokból.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megerősítette, hogy a meghallgatáson ő fogja képviselni a magyar kormányt. Egyes hírek szerint az ülésen a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Amnesty International, illetve az Alapjogokért Központ képviselői is jelen lesznek.
A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő várhatóan márciusban fogja ismertetni a tervezetet a szakbizottság tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak a dokumentumról. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.
A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit szinte kizártnak tartanak.
Ezt megelőzően még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.
