„Nem megyünk el azonnal” – szögezte le Mattis nyugalmazott tábornok, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok addig folytatja a küzdelmet az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezettel, amíg azt jónak látja.
Hangsúlyozta, hogy Washingtonnak tennie kell valamit az IÁ visszaszorulásával előálló új helyzettel, nem lehet csak a konfliktus katonai aspektusával foglalkozni, majd „jó szerencsét” kívánni a továbbiakhoz. Mattis ezzel vélhetőleg arra utalt, hogy az Egyesült Államok nagyobb szerepet kíván vállalni a szíriai háború politikai rendezésében, jelenlétével pedig azt fogja sulykolni, hogy vele is számolni kell.
Közölte, hogy az amerikai hadsereg hosszú távú célja az „IÁ 2.0” visszatérésének megakadályozása. Kifejtette, hogy a terrorszervezet még nem adta fel a harcot. Ezzel arra utalt, hogy a dzsihadisták hiába gyengültek meg, továbbra is veszélyt jelentenek.
A védelmi miniszter emlékeztetett, hogy Washington célja az IÁ legyőzése mellett mindig is a konfliktus rendezése volt diplomatikus úton. Nyomatékosította, hogy fokozatosan kell demilitarizálni Szíria területeit, megteremtve annak lehetőségét, hogy a menekülésre kényszerülő emberek hazatérhessenek otthonukba.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés tagországainak csúcstalálkozója alkalmával a minap kiadott közös nyilatkozatukban leszögezték: a szíriai konfliktusnak nincs katonai megoldása.
Trump és Putyin ismét megerősítette Szíria szuverenitása, egysége, területi épsége és világi jellege iránti elkötelezettségét az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával összhangban.
Megfigyelők szerint Moszkva azonban az utóbbi évben kezébe vette a szíriai konfliktus rendezését, hogy – kritikusok szerint – a saját szájíze szerint alakítsa ki a háború utáni Szíriát. A Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét támogató Oroszország az ugyancsak Damaszkusszal szövetséges Iránnal és a korábban Aszad távozását követelő Törökországgal a kazahsztáni Asztanában több béketárgyalást is levezényelt. A legutóbbi forduló után Moszkva bejelentette: Szocsiban esedékes a „nemzeti párbeszéd szíriai kongresszusa” elnevezésű, új alkotmány felvázolása, és ennek folyamatába a közel-keleti ország összes nemzeti és politikai csoportjának a bevonását célul kitűző békekonferencia.
A szíriai konfliktus rendezéséről párhuzamosan két tárgyalási folyamat zajlik: az egyik Genfben az ENSZ égisze alatt, míg a másik Asztanában. Megfigyelők szerint míg mindkét tárgyalási folyamatban képviselteti magát Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya, a genfi és asztanai tárgyalásokon más-más ellenzékiek vesznek részt. Míg a kazah fővárosban látszólag előrehaladás történt, az ENSZ közvetítésével Genfben rendezett béketárgyalások több fordulója is zátonyra futott.
Oroszország és Irán célja vélhetőleg az, hogy bebetonozzák a két országgal közeli szövetségben álló Aszad-rezsimet, egyúttal biztosítsák pozíciójukat a stratégiai jelentőségű közel-keleti országban.
A genfi tárgyalásokon az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2015 decemberében elfogadott, 2254-es számú határozat mentén próbálnak előrehaladást elérni. A határozat a szíriai politikai átmenetről értekezik, a dokumentum értelmében a polgárháború dúlta közel-keleti államban fél éven belül egységkormányt kellene felállítani, új alaptörvényt kidolgozni, illetve másfél éven belül parlamenti és elnökválasztást tartani az ENSZ felügyelete alatt.
Törökország hétfőn közölte, hogy az amerikai hadseregnek tizenhárom támaszpontja van Szíriában, míg Oroszországnak csak öt. Az Ankara által terroristáknak tekintett, amerikai támogatású észak-szíriai kurd fegyveresek szerint az Egyesült Államok hét bázist hozott létre a lassan hét éve háború sújtotta közel-keleti ország északi területein.
