Több mint négyszáz halálos áldozata van az Irak és Irán határán történt földrengésnek

A sérültek száma megközelíti a 6700-at. Több mint száz utórengés történt.

Legkevesebb 407 ember vesztette életét az Irán és Irak határvidékét sújtó vasárnapi földrengésben – írja a BBC.

A halálos áldozatokon túl körülbelül 6700-an megsérültek a Halabdzsa iraki várostól 31 kilométerre éjszaka bekövetkezett 7,3-es erejű földmozgásban, amelyet egész Irakban és még Izraelben is lehetett érezni.

Az amerikai földtani intézet (USGS) mérése szerint a rengés fészke a kicsinek számító 23 kilométeres mélységben volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy nagy pusztítást okozzon. Az MTI beszámolója szerint a földmozgást még a Földközi-tenger partján is érezni lehetett. Több mint száz utórengés történt, köztük több meghaladta a 4-es erősséget.

A katasztrófa leginkább Irán északnyugati részét, Kermánsáh tartományt sújtotta, a legnagyobb kárt elszenvedő város Szárpuli Záháb, de további 13 iráni tartományban is érezték hatását. Az országban az eddigi jelentések szerint 328-an haltak meg, és 3950 a sérültek száma.

A rengés földcsuszamlásokat is előidézett Iránban, amelyek nehezítik a mentést – jelentette az iráni állami tévé. Több mint 70 ezer embernek kell szükségszállásra költöznie – közölte az iráni vörös félhold. Irakban az északi, főleg kurdok lakta régiót sújtotta a rengés, azon belül főleg Darbandihán, Halabdzsa, Erbíl és Duhok városokat. Legkevesebb heten haltak meg, a sérültek számát pedig 535-re tette az iraki belügyminisztérium.

Sok lakos a szabadban töltötte az éjszakát mindkét országban a további rengésektől való félelmében.

A Reuters hírügynökség kiemelte, hogy Irán vidéki részein sok házat sártéglákból építenek, amelyek kevésbé képesek ellenállni egy földmozgásnak, mint más építőanyag.

A Guardian beszámolója szerint a mentőcsapatok egész éjszaka dolgoztak, túlélők után kutatva az összeomlott épületekben. Hivatalos közlések szerint az áldozatok száma várhatóan növekedni fog. „Még mindig vannak emberek a törmelékek alatt” – mondta Kermánsáh tartomány alelnöke.

Az iráni Sarpol-e Zahab település központi kórháza is súlyosan megrongálódott a földrengésben.

A földrengés ezenkívül jelentős károkat okozott a Tigris egyik mellékfolyójának, az iraki főváros, Bagdad közeléből egészen a középnyugat-iráni Hamadán tartományig terjedő Dijála-folyó egyik gátjának. Rahmán Háni, a gát igazgatója elmondta, hogy mind vízszintes, mind függőleges irányban láthatóak repedések a gáton, amelynek egyes részei megsüllyedtek.

A földmozgás Törökországban is érezhető volt, de ott nem érkeztek hírek áldozatokról. Hétfőre virradóra a világ más tájain is rázkódott a föld. Japántól 351 kilométerre egy 5,8-es erejű földrengést, míg Costa Rica partjaitól 16 kilométere egy 6,5-es erősségű földmozgást mértek. Japánban nem okozott károkat a földrengés. Costa Rica esetében egyelőre nem tudni, hogy voltak-e komolyabb károk, de cunamiriadót nem rendeltek el.

Hétfőn két részvétnyilvánító üzenetet küldött államtitkárságán keresztül Ferenc pápa. „Őszentsége a vigasz és az erő isteni áldását kéri a sérültekre, illetve a mentésben és helyreállítási erőfeszítésekben részt vevő sürgősségi és polgári hatóságokra” – idézte a szentszéki államtitkár a katolikus egyházfőt.

Orbán Viktor miniszterelnök Haszan Róháni iráni elnöknek írt táviratában a magyar nép nevében kifejezte részvétét a térséget sújtó földrengés áldozatai családjainak – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke hétfő este az MTI-vel.

„Mély szomorúsággal értesültem az Irán nyugati régióiban pusztító földrengésről. Ezekben a nehéz időkben a szívünk az iráni néppel van, és azokkal a bátor hősökkel, akik e tragikus katasztrófa túlélőinek megtalálásán és segítésén dolgoznak” – írta Orbán Viktor.

A török katasztrófavédelem (AFAD) szervezésében mentőegység indult hétfőn Ankarából katonai teherszállító repülőgéppel az északkelet-iraki Szuleimáníjába, hogy segítsen a vasárnapi földrengés áldozatainak – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Mehmet Güllüoglu, az AFAD elnöke az etimesguti katonai repülőtéren úgy nyilatkozott: a 25 fős mentőegység hatvan sátrat és háromszáz takarót is visz a károsultak megsegítésére. Güllüoglu egyúttal elmondta: folyamatosan egyeztetnek a bagdadi kormánnyal, továbbá az iraki Vörösfélholddal, s a török mentőcsapat az ő kéréseiknek megfelelően vesz majd részt a mentési munkálatokban. Irán részéről egyelőre nem érkezett segítségkérés a török hatóságokhoz – tette hozzá. Recep Akdag török miniszterelnök-helyettes hétfőn Twitter-üzenetben közölte: a katasztrófavédelem Van, illetve Diyarbakir tartományi igazgatóságai további 44 embert és nyolc járművet szárazföldi úton küldenek a haburi határátkelőn keresztül az észak-iraki térségbe. Az AFAD-szállítmányok kétezer sátrat és négyezer takarót tartalmaznak majd. Ezen felül a török Vörösfélhold még háromezer sátrat, tízezer takarót, háromezer hősugárzót, 1tízezer ágyat és egy élelmiszer-szállító kamiont küldött a helyszínre – írta Akdag. (MTI)