Újabb népszavazást szorgalmaz a brexitről a Goldman Sachs vezére

Lloyd Blankfein szerint aggódnak a vállalatvezetők Nagy-Britannia EU-ból történő kilépése miatt.

Alig burkolt utalást tett csütörtökön a Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport vezérigazgatója arra, hogy újabb népszavazást kellene tartani a brit EU-tagságról.

Lloyd Blankfein csütörtök esti Twitter-üzenetében azt írta: a vállalatvezetőket nagyon aggasztja a brexit, vagyis Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. „Vonakodva mondom ezt ki, de sokan szeretnének megerősítő szavazást e hatalmas horderejű és visszafordíthatatlan döntésről. Oly sok minden forog kockán, miért ne lehetne meggyőződni arról, hogy él-e még a konszenzus?” – olvasható a Goldman Sachs jelenleg Londonban tartózkodó vezetőjének Twitter-üzenetében.

Blankfein nincs egyedül ezzel a véleményével.

A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben Londonban ismertetett éves országjelentésének egyik komoly feltűnést keltő kitétele szerint ha a brexitről szóló döntést „például egy újabb népszavazás eredményeként” vissza lehetne fordítani, az nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira.

A brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Az OECD-jelentés szerint ha az Egyesült Királyság valóban kilép az EU-ból, akkor is a lehető legszorosabb kereskedelmi kapcsolatrendszert kell fenntartania az unióval, ellenkező esetben a brit gazdaságnak súlyos növekedési kockázatokkal kellene szembenéznie.

Az OECD modellszámításai szerint ha Londonnak az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, 2019 márciusáig nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutnia az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe – amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben –, az a brit gazdaság növekedési ütemét már abban az évben 1,5 százalékponttal lassítaná.

Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel vannak olyan távlati előrejelzések, amelyek 2019-re 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.

A brexit növekedési kockázataira nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.

A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő Londonban bemutatott legutóbbi átfogó szektorelemzése szerint a brit gazdaság több ágazatát súlyosan érintené, ha a brit EU-tagság megszűnéséig London nem tudna átfogó megállapodásra jutni az Európai Unióval a további kereskedelmi kapcsolatrendszerről.

A Moody’s szerint ebben az esetben nem lehet kizárni a recesszió lehetőségét sem.

A konzervatív párti brit kormány mindazonáltal mereven elveti az újabb népszavazást az EU-tagságról.

Theresa May miniszterelnök a minap a leghallgatottabb londoni kereskedelmi rádió, az LBC interjúműsorában jelentette ki, hogy nem lesz újabb EU-tagsági referendum. „Végrehajtjuk azt, amire a brit nép szavazott, végrehajtjuk a brexitet, és 2019. március 29-én kilépünk az Európai Unióból” – mondta a rádióműsorban a brit miniszterelnök.

Theresa May idén március 29-én jelentette be a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza – és aktiválásának bejelentése el is indította – a brexitfolyamatot. Az 50. cikk értelmében az uniós tagság megszűnik, ha hatályba lép a kilépési szerződés; megállapodás hiányában a kilépési szándék bejelentése után két évvel megszűnik az uniós tagság, de a kilépési tárgyalások az uniós tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

A brit kormány a héten bejelentette: törvényben is rögzíteni kívánja az EU-tagság megszűnésének 2019. március 29-i időpontját.