Saját eredményeként tálalja az Egyesült Államok, hogy az ENSZ vasárnap közel 5,4 milliárd dolláros költségvetést fogadott el 2018–19-re, ami körülbelül 285 millió dollárral kevesebb az előző kétéves időszakhoz képest. Jól rímel ez arra a fenyegetésre, amelyet Donald Trump és Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet múlt héten beígért a Jeruzsálem ügyében ellenük szavazóknak. Az amerikai elnök újra a sikeres üzletember szerepében tetszeleghet, mintha a csökkentés kizárólag az ő érdeme lenne. Csakhogy ez így nem teljesen igaz.
Az ENSZ költségvetését ugyanis nyilvánvalóan nem néhány nap alatt dolgozzák ki. A tervezetet először hivatalosan a főtitkár nyújtja be, amelyet aztán egy szakértőkből álló illetékes bizottság vizsgál meg, végül a közgyűlés hagyja jóvá. Márpedig Antonio Guterres már októberben nagyjából 4 százalékos, 200 millió dolláros csökkentést javasolt, amihez képest az elfogadott végső összeg nem sokkal kevesebb. A fentiekből az is egyértelmű, hogy a döntés nem egyetlen tagállamon áll vagy bukik, még ha természetesen mindig törekszenek is a teljes konszenzusra. Egyelőre nem derült ki, hogy a spórolás az Egyesült Államokat mennyiben érinti: a szóban forgó 285 millió dollárt Washington vette ki a kalapból, vagy az összeg szétoszlik a tagállamok között? Végül az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az ENSZ működésének reformja már régóta terítéken van. Az Egyesült Államok már korábban is többször meglebegtette, hogy nem hajlandó finanszírozni a drága, ám erőtlen világszervezet működését, ha nem gyorsulnak fel a változások. És ezzel Amerika koránt sincs egyedül, a legtöbb állam – például Oroszország is –, sőt a főtitkár is egyetért abban, hogy az ENSZ reformokra szorul.
Más kérdés, hogy Donald Trump kritikájának nyilván komoly súlya van. A világszervezet költségvetését a tagállamok „dobják össze” a gazdasági eredményük, az egy főre jutó jövedelem és más összetett tényezők alapján arányosan. Az Egyesült Államok az összes ország közül magasan a legtöbbel, a maximalizált 22 százalékkal járul hozzá a közös kasszához (Magyarország 2017-ben időben befizette a rá eső 4 millió dollárt). Ráadásul ez nem minden, hiszen a békefenntartó missziók és az ENSZ külön programjai, például a gyermekalap (UNICEF) vagy a Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) külön költségvetéssel rendelkeznek, melyekből Washington ugyancsak vastagon kiveszi a részét. Korábban nem úszta meg a spórolást a békefenntartás sem, júliusban a missziók költségvetését ugyancsak amerikai nyomásra 7,2 százalékkal, 7,3 milliárd dollárra csökkentették, pedig az még a világszervezet egyik sikeres részének számított.
