Nikola Gruevszki tizenegy évig volt Macedónia teljhatalmú ura, de az utóbbi egy évben fokozatosan vesztette el hatalmát. Előbb a tavaly decemberi országgyűlési választásokon aratott minimális győzelmet, ami végül vereséggé alakult. Ugyanis nem az általa vezetett Belső-macedóniai Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) alakíthatott kormányt, mivel korábbi koalíciós partnerük, az egyik albán kisebbségi párt átállt a baloldalhoz. Ugyan Nikola Gruevszki az igazságszolgáltatást és az üzleti világot is markában tartotta, ez sem segített az októberi önkormányzati választáson, ahol kínos vereségbe szaladt bele a VMRO–DPMNE.
Nem csoda, hogy Gruevszki egy, a macedón Kurirnak adott interjúban péntek délután bejelentette, hamarosan – egy-két héten belül – beadja a lemondását, nem lesz többé a párt vezetője. Teszi Gruevszki mindezt attól függetlenül, hogy a VMRO–DPMNE a vereség jelenleg is zajló elemzése során megállapítja vagy sem a felelősségét. A politikai vezető, aki ellen regnálása alatt elkövetett tettei miatt több eljárás is folyik, azt mondta, lemondását alapvető elvei inspirálják. Mint mondta, reméli, hogy tette segít majd „megnyugtatni az általános politikai hangulatot” pártján belül és az egész országban.
Erre azért kicsi az esély, a VMRO–DPMNE előtt ugyanis két út áll. Az egyik, hogy a majdani új vezetés szakít az addigi pártelit korrupcióval tarkított múltján, a másik, hogy feloszlik és teljesen újjáalakul. Az önkormányzati választások előtt egyébként már komoly nyomást helyeztek Gruevszkire a párt feltörekvő fiatal politikusai.
Részben emiatt is volt szüksége arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Janez Jansa horvát exkormányfő is besegítsen a kampányba, akik szeptember végén jártak is Macedóniában. Így Gruevszki is meg tudta mutatni a párton belüli, reformokat követelő ellenzékének, hogy nincs elszigetelődve Európától. Az egyébként oroszbarát macedón politikus előszeretettel használja ugyanazokat a kommunikációs paneleket, mint magyar kollégája, szerinte a szocdem–albán kormány a határkerítés lebontására és menekültek betelepítésére készül, megvalósítva a „Soros-tervet”.
Ám a segítség nem volt elegendő, ez önmagában nem is meglepő, hiszen a lapunknak korábban nyilatkozó Aleksej Demjanski Balkán-szakértő szerint Orbán Viktor annyira nem szimpatikus a macedónok körében. A macedón születésű, jelenleg az austini Texasi Egyetemen tanársegédként dolgozó Demjanski szerint sokan negatív példaként tekintenek Orbán Magyarországára, olyan illiberális helyként, amilyenné Gruevszki Macedóniája válhatott volna, ha tovább hatalmon marad.
A bejelentés néhány nappal azt követően érkezett, hogy kedden a macedón rendőrség őrizetbe vett harminchat embert, közöttük a volt belügyminisztert Mirko Csavkovot, illetve több egykori rendőrt és néhány politikust a VMRO–DPMNE színeiből azzal a gyanúval, hogy részt vettek a macedón parlament áprilisi megtámadásában. A férfiakat a szkopjei ügyészség az ország alkotmányos rendjének és biztonságának terrorista fenyegetésével vádolja, amiért a kiszabható legenyhébb büntetés négy év szabadságvesztés.
Az április 27-i összecsapásokban több mint százan sérültek meg, köztük több rendőr, parlamenti képviselő és maga a május 31-én miniszterelnökké vált szociáldemokrata Zoran Zaev. A zavargások akkor amiatt robbantak ki, hogy – öt hónappal a tavaly decemberi előre hozott parlamenti választást követően – a szkopjei képviselőház albán nemzetiségű házelnököt választott. A jobboldali tiltakozók betörtek az ülésterembe, és székekkel, valamint minden, kezük ügyébe kerülő tárggyal kezdték hajigálni és ütlegelni a bent tartózkodókat.
