„Az unió nem tud választ adni Kelet-Közép-Európa gazdasági igényeire”

A Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója szerint az EU-nak nem kell attól félnie, hogy Kína a politikába is beavatkozik. Interjú.

– Mi a megoldás? Marad a konfliktus?
– Egyre látványosabb jelek mutatnak arra, hogy az Európai Unió nem képes választ adni a kelet-közép-európai régió gazdasági igényeire. Ilyen például a kétsebességes Európa jelensége, ez belső megosztottságra, kiegyensúlyozatlan viszonyokra utal. Ezzel szemben a 16+1 Együttműködés látszólag ráérzett a térség igényeire, mindez persze érthetően politikai konfliktust szül. Amit azonban fontos leszögezni: a 16+1 Együttműködés kizárólag gazdasági alapon működő szervezet. Kína semmilyen politikai vitába nem fog beavatkozni. Az EU–Kína kapcsolatokat sem akarja függővé tenni a 16+1 Együttműködéstől. Érdekes egyébként, hogy miközben a nyugati világ attól fél, hogy Kína megosztja az EU egységét, az orosz szándékokról nem esik szó.

– A kelet-közép-európai régióban ugyanakkor sok vezető mintha nem lenne tisztában azzal, hogy Kína kizárólag gazdasági szereplőként van jelen a régióban. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor például több esetben tett politikai gesztusokat Kínának az EU-ban, amit egyébként nyugaton azóta is a fejére olvasnak.
– Mi Kínában úgy gondoljuk, hogy a külpolitikai fellépés minden országnak a saját döntése. Nem tartom helyesnek, hogy Magyarországot azért támadják, mert ki merte fejezni ellenvéleményét egyes uniós döntésekkel szemben. Nem csak a Kínával kapcsolatos vitákra gondolok. A menekültügyben például Magyarország konzekvensen képviselte álláspontját, amiért számos politikai támadás érte. Én személy szerint értékelem, hogy Orbán Viktor felismerte, hogy a globalizáció motorja már nem feltétlenül nyugaton, hanem Ázsiában van, és Magyarország az unión kívül is elkezdett új gazdasági szövetségeseket keresni. Ez egy pontos és nagyon fontos meglátás.

– Tavaly Budapesten tartották a 16+1 Együttműködés csúcstalálkozóját. Milyen eredményeket értek el?
– Nagyon fontos eredménye volt a csúcstalálkozónak, hogy összesítette az együttműködés elmúlt öt évének eseményeit. Számos bilaterális eredményeket hozott a csúcs, Kína újabb stratégiai partnerségi megállapodást kötött. Az új irányvonalak elfogadásával sikerült kijelölni a 16+1 következő öt évének célkitűzéseit is.

– A tavaly novemberben tartott, 19. Pártkongresszus megerősítette a kínai államfő, Hszi Csinping hatalmát. Hogyan érinti ez a 16+1 Együttműködést? Lehet, hogy idővel beleolvad a kínai globális, Egy Övezet, Egy Út (OBOR) stratégiába?
– A 16+1 Együttműködés feladata az OBOR támogatása. A 16+1 Együttműködés ugyanakkor Kína és az európai kapcsolatok fejlesztését célozza, ezért a jövőben is kiemelt szerepet kap. Vagyis a két program számos ponton találkozik egymással, mégsem fognak eggyé válni a jövőben. Más a két program intézményrendszere és más célokkal működnek.

Liu Cokui (Liu Zuokui) Európa-szakértő, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) professzora. Az intézet Kelet-Közép-Európa Tanulmányok osztályának igazgatója, illetve a 16+1 Think tank Hálózat titkársági irodájának vezetője.