Erdogan az amerikai katonák kivonását kérte az észak-szíriai Manbídzsból

A török külügyminiszter újabb katonai akciókat helyezett kilátásba a kurd egységekkel szemben.

Recep Tayyip Erdogan török államfő szerdán azt kérte Donald Trump amerikai elnöktől telefonon, hogy vagy az amerikai katonák, vagy a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia fegyveresei vonuljanak ki az észak-szíriai Manbídzs térségéből – közölte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön Isztambulban a Karin Kneissl osztrák külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján.

Cavusoglu elmondta: a Manbídzsot ellenőrző YPG rendszeresen átlő arra a 2000 négyzetkilométeres területre, amelyet a török haderő az Eufráteszi Pajzs fedőnevű hadművelet során tisztított meg az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádistáitól 2016 augusztusa után. A török tárcavezető megjegyezte, hogy Manbídzs városát 90 százalékban arabok lakják.

Cavusoglu leszögezte, hogy ha az YPG folytatja a provokációt, Törökország „megteszi a szükséges lépéseket”.

Manbídzsban az YPG mellett amerikai erők is állomásoznak.

A török haderő szombaton nagyszabású légi és szárazföldi hadműveletet indított az északnyugat-szíriai Afrín kerületben az YPG ellen, de az elmúlt napokban a török vezetés további manbídzsi hadműveletet is többször kilátásba helyezett.

Cavusoglu hangsúlyozta, hogy az esetleges manbídzsi beavatkozás nem az Egyesült Államok, hanem a szíriai kurd milícia ellen irányul, amelyet Ankara a törökországi kurd szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tart.

Hozzátette: a szíriai rezsim is tisztában van vele, hogy az YPG célja az ország felosztása, ezért Ankara nem gondolja, hogy a szíriai kormányerők együttműködnének a kurd fegyveresekkel.

A török diplomácia vezetője arról is beszélt, hogy Németország elhalasztotta a döntést a Törökországnak eladott harckocsik fejlesztéséről. Cavusoglu úgy vélte, hogy Németországban sok PKK-szimpatizáns él, a politikusok közül többen is támogatják a PKK-t, amely pedig nyomást gyakorol a német kormányra.

Karin Kneissl a közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „részben aggodalommal követi” az afríni török hadművelet fejleményeit. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy törökországi látogatásának a kétoldalú kapcsolatok, a kölcsönös megértés fejlesztése volt az elsődleges célja. Hozzátette, hogy a találkozó a vártnál jobban sikerült, és nagyon produktív volt.

Arra az újságírói kérdésre, hogy Ausztria változtat-e Törökország európai uniós csatlakozásával kapcsolatos „merev hozzáállásán”, Kneissl azt válaszolta: erre az ügyre csak röviden tért ki török kollégájával, nem ez volt a megbeszélés kiemelt témája, de mindkét fél tudja, hogy vannak nézeteltéréseik.

Bécs és Ankara között a 2016-os török puccskísérlet óta feszült a viszony, amely többször éles szóváltásba torkollott. Az osztrák vezetés a megtorló török kormányzati intézkedések miatt először Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak leállítását követelte, majd 2017 tavaszán, az elnöki rendszer bevezetéséről szóló török népszavazás kampányidőszakában nem szívesen látott vendégnek minősítette Erdogant.

Ausztriában mintegy 360 ezer török származású ember él, közülük 117 ezren török állampolgárok.