Az elnök jól tudja, hogy a bevándorlás és az integráció nehézségein kívül van mivel küzdenie a kormánynak. Nem kérdés, hogy a munkanélküliség makacsul magas szintjén és a Németországénál 10 százalékponttal alacsonyabb foglalkoztatottságon is javítani kell. A kérdés szorosan összefügg a cégek termelékenységének csökkenésével és a munka törvénykönyvével. Macron e téren tulajdonképpen kevésbé nehéz helyzetben van, mint amilyenben lehetne, hiszen a munkajogi reformba elődje, Francois Hollande csapott bele, meg is fizetett érte bukásával. Így persze sikerült 10 százalék alá tuszkolni a munkanélküliséget, de ez édeskevés a globális versenyképességi pozíció javításához. Mint lapunknak Szűcs Anita Franciaország-szakértő, a Corvinus Egyetem docense elmondta, a munkaerőpiaci reform lényegében már a 80-as évek óta várat magára, de eddig senki nem mert belefogni, mert óriásiak a politikai költségei. Ám égető szükség van rá, mert míg a francia gazdaság globálisan jó teljesítményt nyújt, képtelen gyorsan reagálni az egyre gyorsabban előálló változásokra és válságokra. Az új szabályozás értelmében a dolgozók elbocsátása már könnyebb, ám a reformnak most jön az izgalmasabb része, az, hogy hogyan lehet a felesleges munkaerőt minél gyorsabban visszavezetni a munka világába. Macron az úgynevezett dán modellt választotta – magyarázta a szakértő –, ahol a munkaerőnek azonnal az átképzési rendszerbe kell kerülnie, ahogy megszűnt a munkaviszonya. Ennek megvalósításához viszont át kell alakítani a segélyezési rendszert.
A digitális gazdaság meghirdetésével nagy dilemmához érkezett a francia baloldali gondolkodói elit, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy az automatizálásra, mesterséges intelligenciára épülő gazdaságban már nem az állam, hanem a piac fogja biztosítani a jövedelembiztonságot a munkavállalónak. Ezek a változások elevenébe vágnak a francia identitásnak – magyarázta Szűcs Anita. Zajlik a közszféra passzív átalakítása is, vagyis két nyugdíjazott tisztviselő helyett csak egyet vesz fel az államapparátus, de még nagyobb léptékű átcsoportosítás megy végbe a mezőgazdaság finanszírozásában. Macron az ország innovatív tudására is építeni szeretne, ám egyelőre probléma, hogy az innovációra csak a multicégek költenek.
