Klaus Iohannis román államfő tudomásul vette kedden Mihai Tudose szociáldemokrata miniszterelnök lemondását, helyére pedig Mihai Fifor védelmi minisztert nevezte ki ideiglenes miniszterelnöknek – írja az MTI.
Tudose csak kedden értesítette hivatalosan az államfőt lemondásáról: az erről szóló iratot személyesen vitte az elnöki palotába.
A 2016-os parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD), amely hétfőn megvonta a bizalmat Tudosétól, eredetileg Paul Stanescu miniszterelnök-helyettest javasolta az ügyvivő kormány élére, de ezt az államfő elutasította.
A jobboldali elnök kifejezte aggodalmát amiatt, hogy egy évvel a választások után immár a PSD második kormánya is kudarcot vallott. Iohannis szerint a bizonytalanságnak nem szabad instabilitássá fajulnia, Romániának mielőbb új kormányra van szüksége. Jelezte, hogy a negatív gazdasági következmények megelőzése érdekében nem fogja hátráltatni egy új kormány kinevezését, ezért szerdára kormányalakítási egyeztetésekre hívja a parlamenti pártokat.
A filozófus végzettségű politikatudományi, közigazgatási és biztonságpolitikai témákban is képzett Fifor a PSD-t vezető Liviu Dragnea házelnök egyik bizalmi embere. Két éve a jobboldali Klaus Iohannis államfő elutasította, hogy közlekedési miniszterré nevezzék ki, mondván, nincs megfelelő végzettsége. Az elnök tavaly szeptemberben már nem emelt kifogást ellene, amikor – az addig a gazdasági tárcát vezető – Fifort pártja a védelmi tárca élére jelölte.
Az ügyvivő kormány korlátozott jogkörökkel vezeti az országot, amíg a parlament beiktatja Románia következő kormányát. Mivel a parlamentben egyetlen pártnak sincs abszolút többsége, a jobboldali államfőt az alkotmány nem kötelezi arra, hogy az eddigi szociálliberális kormánytöbbség jelöltjét bízza meg kormányalakítással.
Az elnök elvileg feloszlathatja a parlamentet, ha az két egymást követő kormányfő-jelöltjét elutasítja, Iohannis számára – másfél évvel a következő elnökválasztás előtt – mégis kockázatos lenne szembeszállni a PSD-ALDE szociálliberális koalíció akaratával.
Egyfelől a parlamenti többségnek is joga van felfüggeszteni az államfőt, ha az alkotmánysértést követ el, és akkor népszavazást írnak ki leváltásáról, amint az kétszer is megtörtént Traian Basescu elnöksége idején.
A másik forgatókönyv sem túl biztonságos Iohannis számára: ha sikerül is többséget szervezni egy jobboldali, vagy pártfüggetlen kormányfő-jelölt mögé, annak mozgásterét nagyon behatárolhatja a parlamentben továbbra is jelen lévő szociálliberális többség, amint történt az Dacian Ciolos szakértői kormánya idején, a PSD viszont ellenzéki hangot megütve könnyűszerrel az elnököt teheti majd felelőssé az általa erőltetett kormány minden kudarcáért.
Mihai Tudose a PSD hétfői végrehajtó bizottsági ülése jelentette be lemondását, miután pártja, a 2016. decemberi parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága hétfő esti ülésén megvonta tőle politikai támogatását. Távozáskor Tudose azt mondta, hogy fegyelmezett tagja a PSD-nek: a párt bízta meg, az is váltja le, nem akar pártszakadást.
Liviu Dragnea a pártülést követő sajtóértekezletén azt mondta: megérti, hogy az államfő nem örül az újabb kormányváltásnak, de kifejezte reményét, hogy a miniszterelnök-jelölt kinevezésénél „az alkotmány szerint jár el, akárcsak eddig”.
Az ügy előzménye, hogy hétfőn összeült a PSD vezetősége, hogy véget vessen az alakulat elnöke, Liviu Dragnea és Mihai Tudose kormányfő közötti konfliktusnak. Kettejük viszonya amiatt romlott meg, hogy a bürokrácia csökkentése ürügyén a miniszterelnök a tárcák számának lefaragásával átszervezné kabinetjét, ezt megszavaztatná a parlamenttel is, többletlegitimitást szerezve maga számára. Egy füst alatt ugyanakkor megszabadulna a Dragneához közel álló tárcavezetőktől is. Fokozta a válságot, hogy egy bukaresti pedofil rendőr ügyében kirobbant botrány kapcsán Tudose hazugsággal vádolta és lemondásra szólította a pártelnök táborába tartozó Carmen Dan belügyminisztert.
Nehéz és eseménydús napokon van túl Mihai Tudose. A román miniszterelnök hétfőn magyarázkodásra kényszerült a nagy vihart kavaró nyilatkozata után. A román miniszterelnök a Realitatea TV egyik szerdai műsorában ugyanis azt mondta, az autonómiakövetelések az egység helyett a folyamatos harcot generálják, és ha kiteszik a székely zászlót a székelyföldi intézményekre, akkor „azok is lógni fognak, akik kitették”.
Hétfőn viszont már azt állította, hogy nem beszélt akasztásról, amikor múlt héten az erdélyi magyar pártok autonómianyilatkozatát kommentálta.
